Sokkolóan hat, hogy az ország egyes területein egyáltalán nincs termés

„Tragikus év 2022 a magyar agrárium számára. Évtizedek óta nem néztünk szembe ilyen mértékű aszállyal.

Az nyilvánvalóan látszik, hogy a helyzet súlyos, nemcsak hazánkban, de egész Európában is. Augusztus közepén az ország területének 81 százalékán volt súlyos vagy nagy fokú aszály. A kárenyhítési rendszerbe augusztus 15-ig 1 millió 138 ezer hektárra jelentettek aszálykárt a termelők, ami a korábbi években bejelentett terület csaknem hétszerese. Ez a szám a következő hetekben tovább fog növekedni. Az elmaradó termésátlagok mellett vannak olyan területek, elsősorban az Alföldön, ahol kukoricából és napraforgóból egyáltalán nem lesz mit betakarítani.

VOLT MÁR ASZÁLY MAGYARORSZÁGON, VOLT SÚLYOS ASZÁLY IS, DE OLYAN MÉG NEM FORDULT ELŐ, HOGY HAZÁNK EGYES TERÜLETEIN EGYÁLTALÁN NE LETT VOLNA TERMÉS. EZ AZ, AMI SOKKOLÓAN HAT.

Ha ehhez hozzátesszük, hogy Európa termőterületeinek 46 százalékát sújtja az aszály, akkor érzékelhetjük, mennyire globális problémával állunk szemben. A helyzet ezért igazán súlyos. Ezt nem lehet lokálisan megoldani, csupán enyhíteni a károkat. A folyóinknak a megszokotthoz képest 40-60 százalékkal kevesebb a vízhozama, a kisebbek helyenként teljesen elapadnak. Olaszországban a Pó folyó kiszáradt, gondoltuk volna ezt valaha? Hihetetlen mértékű az a kár, ami kialakult a mezőgazdaságban. Történelmi mértékű aszály sújtja egész Európát. Látjuk, a Dunán az Ínség-szikla megjelent, ami csak akkor látszik, ha a folyó vízszintje 90 centi alá csökken, és ez sosem jelent jót. Szolnoknál látszik a Tiszában az egykori török híd. Olyan fokú vízhozamcsökkenés van az országban, amire az elmúlt száz évben nem volt példa.

Hol a legsúlyosabb a baj?

Az ország keleti felében, az Alföldön. Ezen belül is Békés, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar az a három megye, ahol hihetetlen mértékű károkat okoz az aszály. Több alkalommal is ellátogattam oda, hogy kézzelfogható tapasztalatokat szerezzek, és szembesüljek a szárazság okozta károkkal. Igyekeztem reményt vinni a gazdáknak, hogy közös összefogással valahogy túléljük ezt a kritikus időszakot.

Mekkora összeg áll rendelkezésre a kárenyhítési alapban? Tervezi-e a tárca, hogy ha ez a keret kimerül, akkor további forrásokat szerezzen erre a célra?

Hadd kezdjem azzal, hogy az agrárium gyors és hatékony megsegítésére létrejött az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs, és az első ülését követően ötpontos, azonnali intézkedéscsomagot vezetett be, ennek egyik pontja a felgyorsítása az aszálykárok kifizetésének. Jelenleg mindenki csupán a számadatokat nézi, pedig ez egyáltalán nem mérvadó. Jelenleg 12,5 milliárd forint áll rendelkezésre a kárenyhítésre a gazdák és a magyar állam befizetéséből. Mindig a termelési szezon végén összesítjük a kárbejelentéseket, és azt követően tudunk döntést hozni arról, szükség szerint mennyiben tudja a magyar kormány kiegészíteni ezt a kárenyhítési alapot. Rendkívül felelőtlen és hangzatos kijelentések hangzanak el ellenzéki politikusok szájából, hogy ötszázmilliárd vagy ezermilliárd forinttal szükséges kiegészíteni a kárenyhítési alapot.

NEM LEHET OLYAN REMÉNYT TÁPLÁLNI A GAZDÁLKODÓKBAN, AMIT AZTÁN NEM TUDUNK MEGVALÓSÍTANI.

Ami most a legfontosabb, hogy a talpon maradásban segítsünk. A gazdák nehéz helyzetben vannak, de ebből a nehézségből kell reményt kovácsolni, a széthúzás helyett erőt és egységet teremteni. Lehetővé kell tenni, hogy az őszi vetés időben mindenhol a földbe kerüljön, hogy a jövő évi aratást jó reménységgel tudjuk várni. Ezért mit tudunk tenni? Nem rendelkezünk azzal a mesebeli nagy csatos ládával, amiből könyékig belenyúlva korlátlanul tudunk pénzt kivenni. Bár lenne ilyenünk!”

Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor