„A fenti gondolat fogalmazódott meg bennem mint összegzés Orbán Viktor augusztus negyedikén, a Texasban megrendezett CPAC-en elhangzott konferencianyitójának meghallgatása után. A magyar miniszterelnök beszédében többször visszatérő elem volt a teremtő Istenbe vetett hitünk és az ember istenképisége, sőt megfogalmazott egy, a politikai kereszténységen messze túlmutató állítást is: Nagy Szent II. János Pált idézve arról beszélt, hogy nincs olyan ellenség, amelyet Krisztus már le ne győzött volna. Számomra ez a félmondat volt a beszéd csúcspontja.
Egy beszédé, amely ismét nagyon jól felépített és ügyes volt. A magyar miniszterelnök pontosan felmérte, hogy ki a hallgatóság, hogy mik azok az üzenetek, amik csiklandozzák a füleket, amik lelkesítőleg hatnak. Ugyanakkor a szónoklata mégsem volt hatásvadász, mégpedig azért, mert a saját tapasztalatait, filozófiáját, a személyes hitét és motivációit, a vezetőként elért sikereket, a bevált módszertant és jó gyakorlatokat sorra belefűzte az amerikáner tartalmakba, ez utóbbiakat mintegy vivőanyagként használva.