A konzervatívok Istenben hisznek

„A fenti gondolat fogalmazódott meg bennem mint összegzés Orbán Viktor augusztus negyedikén, a Texasban megrendezett CPAC-en elhangzott konferencianyitójának meghallgatása után. A magyar miniszterelnök beszédében többször visszatérő elem volt a teremtő Istenbe vetett hitünk és az ember istenképisége, sőt megfogalmazott egy, a politikai kereszténységen messze túlmutató állítást is: Nagy Szent II. János Pált idézve arról beszélt, hogy nincs olyan ellenség, amelyet Krisztus már le ne győzött volna. Számomra ez a félmondat volt a beszéd csúcspontja.

Egy beszédé, amely ismét nagyon jól felépített és ügyes volt. A magyar miniszterelnök pontosan felmérte, hogy ki a hallgatóság, hogy mik azok az üzenetek, amik csiklandozzák a füleket, amik lelkesítőleg hatnak. Ugyanakkor a szónoklata mégsem volt hatásvadász, mégpedig azért, mert a saját tapasztalatait, filozófiáját, a személyes hitét és motivációit, a vezetőként elért sikereket, a bevált módszertant és jó gyakorlatokat sorra belefűzte az amerikáner tartalmakba, ez utóbbiakat mintegy vivőanyagként használva.

Egy autentikus, tapasztalt, sikeres és magabiztos vezető nyilvánult meg, akinek van saját elképzelése, akinek Magyarország az első. Bátran pozícionálja magát a világ vezetői között, még akkor is, ha reálpolitikusként pontosan tudja, hogy neki és az országának a nagypolitikában hol a helye (és ezt sem fél kimondani). Úgy tud megnyilvánulni, hogy közben látszik, tisztában van vele, hogy világpolitikai tényezővé vált az elmúlt 12 évben, hogy pontosan látja, hogy a politikai nagypályán kulcspasszokat várnak tőle a csapattagok és követő emberfogást állított rá az ellenfél, aki keményen rugdossa is, miközben a bíró a legtöbbször félrenéz.”

Nyitóképen: Liberális tüntető. Illusztráció. Fotó: Bryan Olin Dozier / NurPhoto / AFP