„Lapoznánk is, ha csak ennyiről lenne szó. Először is, tisztázzuk a földrajzi paramétereket. A Konferencia Liga egyik csütörtök esti mérkőzését Sepsiszentgyörgyön játszották, vagyis a Székelyföldön. A főszereplők: a Sepsi OSK, illetve a szlovén Olimpija Ljubljana. A székely csapat nyert (3:1), éljen, ilyen kerek a labda. Igen ám, de ezúttal a lelátókon legalább akkora szenzáció zajlott, mint a pályán. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke ugyanis ott ült a lelátón. Jó kérdés, akkor is ott ült volna, ha történetesen épp nincs Tusványos. Valószínűleg nem. De (például) én sem néztem volna meg a budapesti Bosch-kiállítást, ha éppen nem lettem volna ott, egyéb okokból kifolyólag.
Furcsa. Nagyon furcsa ez a kép. Magyarország miniszterelnöke eljön Romániába és egy romániai csapatnak drukkol… Én nem politizálok, nem akarok ebbe belemenni, de nem hiszem, hogy hasonló helyzet előfordulhatott volna Magyarországon.”
Na és akkor itt álljunk meg pár szóra. Răducioiu úrnak igaza van. Valóban nem fordulhat elő, hogy például Nicolae Ciucă miniszterelnök elmenjen egy magyarországi klubcsapat mérkőzésére… amely klubcsapat a magyarországi románokat képviselné, konkrétan vagy éppen szimbolikusan (ugye, a Sepsi OSK csütörtök esti legénységében is csak egy székely volt). Hogy miért? A válasz véresen egyszerű. Mert Magyarország nem kapott ajándékba egy kisebb országnyi területet az I. világháború után, tokkal-vonóval, többek közt milliónyi román emberrel.