„Hát ez így elég durva. Nem csak az adótöbblet, hanem az adminisztrációs többlet miatt. Néhányszázezer embernek most jól megbonyolítják az életét. Afelől semmi kétség, hogy a KATÁ-s adózók köre az évek során jóval túlszaladt az eredetileg tervezettnél. Egyre több ember számára az olcsó, alacsony adóval terhelt bér lehetőségét nyújtotta, holott ez a legkevésbé sem volt a célja. Ezt a már nem is kis- hanem nagykaput be kellett zárni, mert azon túl, hogy apasztotta az állami adóbevételeket, igazságtalan egyenlőtlenségeket is teremtett, egyre több ember számára lehetővé tette, hogy többé-kevésbé kiszálljanak a közteherviselésből. A KATA potyautasságra csábított, és egyre többen engedtek a csábításnak.
Csakhogy most mintha a fürdővízzel a gyerek is menne. Ezt a gyereket szellemi foglalkozásúnak mondják: ahogy a FÉSZEK Művészklub nevének feloldása sorolja: Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások, meg persze írók meg filmesek meg fotósok meg mindenféle egyéb csepűrágók, akik mind boldogan éltek a kevés adó és még kevesebb adminisztráció lehetőségével. Az új szabály szerint viszont, ha a költőtől mondjuk ötezer forintért megveszi egy versét az irodalmi folyóirat, akkor szépen bérszámfejthetik az összeget – már ha az irodalmi folyóiratnak van pénze bérszámfejtőre. Nem tudom, ezt a szellemi foglalkozású dolgot hogyan lehetne jól kezelni, de nem ártana megoldást találni. Méltányos, igazságos és politikailag fölöttébb hasznos volna baráti jobbot nyújtani az egész magyar értelmiségnek.