A nemzet a választásokon megítélte, és elsöprő többséggel nyertek a polgári erők. Mert a tettek beszéltek, és nem a szavak.
A nemzetet nem szabad és nem kell leváltani. A nemzetet szeretni kell, aggódva, félve, segítve, de szeretni. Beszéljenek a tettek, és ne a szavak.
Javaslom, néha vegyék elő Radnóti Miklós: Nem tudhatom… című versét, Szép Ernőnek az imádságát, és olvassák. Nem azért, mert ez a két géniusz zsidó volt, hanem azért, mert ez a két vers nem a haza szeretetéről szól. Ez a két vers maga a nagybetűs HAZASZERETET.
Zsidó vallású magyar emberként aggódva figyelem, hogy az európai uniós demokráciákban megszűnt a húsvét és a karácsony, mert nem bántjuk a lassan többségbe kerülő muszlim emberek érzelmeit – locsoló ünnep és fák ünnepe lett helyette. Ez engem a kommunista diktatúrákra emlékeztet.
Zsidó emberként büszkén elfogadom, hogy a húsvét az húsvét, a karácsony az karácsony, és bátran kérem keresztény barátaimat, hogy éljék át ennek az ünnepnek a keresztény vallási tartalmát. Ahogy ő általuk elfogadva, békében és tettekben élhetem meg hanukát, purimot, és a többi zsidó ünnepet. Mert a nemzet jóvoltából nálunk a tettek beszélnek, és nem a szavak.
És aggódom a békéért Európában, de egyetértek: a magyarok békéje a fontos, és ezért mindent meg kell tennünk, hogy magyar testvéreink, akár határon túl rekedve ne halljanak meg egy igaztalan ügyért, ahogy több, mint 80 magyar testvérünk halt meg eddig a háborúban. Védjük meg őket is. Álljunk ki értük. Mert a tettek beszélnek, nem a szavak.
Az üzenetem a gondolataim végén egy picit átalakítva hadd legyen végszóként egy ismert magyar vers, ami üzenet a kritizálóknak: „Adj emberséget az embernek, magyarságot a magyarnak, hogy ne legyünk idegen gyarmat!”
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher