A tettek beszéljenek, ne a szavak

2022. július 25. 11:13

Zsidó vallású magyar emberként aggódva figyelem, hogy az európai uniós demokráciákban megszűnt a húsvét és a karácsony, mert nem bántjuk a lassan többségbe kerülő muszlim emberek érzelmeit.

2022. július 25. 11:13
null
Weisz Péter
Vendégszerző

A szerző a Barankovics István Izraelita Műhely elnöke

Hallgattam Miniszterelnök úr tusványosi beszédét, mely zsidó vallású magyar emberként megérintett, és teljes egyetértésemet élvezte. Ugyanakkor a politikailag másként gondolkodók – legyen az akár zsidó, akár keresztény – szavakat lovagolnak meg. Nem veszik figyelembe azt a tényt, hogy Magyarországon mind a zsidó, mind a keresztény vallású magyarok – megnevezéstől, szavaktól, besorolási kategóriáktól függetlenül – a kormány jogszabályi és következetes végrehajtási politikája révén szabadon és békében élhetnek. Mert a tettek beszélnek, és nem a szavak.

A Holokauszt úgy kezdődött, hogy nincsenek koncentrációs táborok, a zsidók fizetésért és szállásért csak munkára mennek. De a fajelmélet törvényei szerint gázkamrára ítéltettek. Mert a tettek beszéltek, és nem a szavak. Lehet, hogy a magyar szótárban lévő szavak némelyike feltűnt a háború alatt-, de a mögöttes tartalom nem ugyanaz: nincs üldöztetés, nem kell zsidó ünnepeken állig felfegyverkezett tankokkal védeni a zsinagógákat, szabadon gyakorolhatjuk a vallásunkat, mert a tettek beszélnek, nem a szavak.

Európában mindegy, hogy milyen megközelítéssel és milyen fogalomrendszerrel fejezzük ki, többségbe kezd kerülni egy, az európai kultúrától, a zsidó kultúrától ellentétes kultúra, és következményeként vannak olyan nyugat-európai városok, ahová zsidó vagy keresztény jelképekkel bemenni több, mint életveszélyes. Nálunk a kormányzati migrációs politika eredményeképpen magyarok vannak csak. Legyenek azok zsidó vagy keresztény vallású, nemzetüket szerető magyarok. Akik egymást az azonos nyelv és azonos haza szeretete kapcsán elfogadják. Mert nálunk a tettek beszélnek, nem a szavak.

Politikailag másként gondolkodó honfitársaimnak az javaslom, aggódjanak nemzetünk jövőjéért ugyanúgy, ahogy magyarként én aggódom. Támogassák a nemzet törekvéseit, az uniós politikában tegyenek meg mindent, hogy az ország uniós forrásokkal fejlődjön, az ő megítélésüket a tettek vezessék, és ne a szavak. 

A nemzet a választásokon megítélte, és elsöprő többséggel nyertek a polgári erők. Mert a tettek beszéltek, és nem a szavak.

A nemzetet nem szabad és nem kell leváltani. A nemzetet szeretni kell, aggódva, félve, segítve, de szeretni. Beszéljenek a tettek, és ne a szavak.

Javaslom, néha vegyék elő Radnóti Miklós: Nem tudhatom… című versét, Szép Ernőnek az imádságát, és olvassák. Nem azért, mert ez a két géniusz zsidó volt, hanem azért, mert ez a két vers nem a haza szeretetéről szól. Ez a két vers maga a nagybetűs HAZASZERETET.

Zsidó vallású magyar emberként aggódva figyelem, hogy az európai uniós demokráciákban megszűnt a húsvét és a karácsony, mert nem bántjuk a lassan többségbe kerülő muszlim emberek érzelmeit – locsoló ünnep és fák ünnepe lett helyette. Ez engem a kommunista diktatúrákra emlékeztet. 

Zsidó emberként büszkén elfogadom, hogy a húsvét az húsvét, a karácsony az karácsony, és bátran kérem keresztény barátaimat, hogy éljék át ennek az ünnepnek a keresztény vallási tartalmát. Ahogy ő általuk elfogadva, békében és tettekben élhetem meg hanukát, purimot, és a többi zsidó ünnepet. Mert a nemzet jóvoltából nálunk a tettek beszélnek, és nem a szavak.

És aggódom a békéért Európában, de egyetértek: a magyarok békéje a fontos, és ezért mindent meg kell tennünk, hogy magyar testvéreink, akár határon túl rekedve ne halljanak meg egy igaztalan ügyért, ahogy több, mint 80 magyar testvérünk halt meg eddig a háborúban. Védjük meg őket is. Álljunk ki értük. Mert a tettek beszélnek, nem a szavak.

Az üzenetem a gondolataim végén egy picit átalakítva hadd legyen végszóként egy ismert magyar vers, ami üzenet a kritizálóknak: „Adj emberséget az embernek, magyarságot a magyarnak, hogy ne legyünk idegen gyarmat!”

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Összesen 232 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Carcess
2022. július 26. 06:41
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el. Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom, tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton, s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom. Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály, annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát, az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem, az bakterház s a bakter előtte áll s üzen, piros zászló kezében, körötte sok gyerek, s a gyárak udvarában komondor hempereg; és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma, a csókok íze számban hol méz, hol áfonya, s az iskolába menvén, a járda peremén, hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én, ím itt e kő, de föntről e kő se látható, nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható. Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja, s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek. Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
esőember
2022. július 25. 22:44
Ez szép volt. Végre!
darling
2022. július 25. 22:24
Nekem Weisz Péter írásáról ez jutott eszembe: Megmondom a titkát, édesem a dalnak: Önmagát hallgatja, aki dalra hallgat. Mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek. Babits M.: A második ének (1928)
Zolotarjov
2022. július 25. 20:51
A tisztességes zsidók pontosan tudják hogy mekkora veszély jelent a megmaradt európai zsidóságra nézve a fanatikus iszlám betelepülése az európai nagyvárosokba.. https://www.szombat.org/hirek-lapszemle/ujfajta-antiszemitizmus-elol-menekulnek-parizsban
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!