A Sulyok Tamás elmozdítása körüli folyamat immáron a demokráciához viszonyulás próbakövévé vált

Sulyok Tamást pontosan olyan jogszabályi keretek között, pontosan olyan jogi és társadalmi legitimitással választották meg, mint az összes többi elődjét.

Indulati okokon kívül túl sok értelmét nem látom a KATA évközbeni eltörlésének.

„Vajon a szellemit utálják jobban vagy a szabadfoglalkozásút? Mert indulati okokon kívül túl sok értelmét nem látom a KATA évközbeni eltörlésének. Több százezer ember másfél hónapot kapott – a nyár kellős közepén –, hogy áttervezze a teljes életét. A bújtatott foglalkoztatásról szóló érv hazugság. Azt ugyanis már megoldották azzal, hogy évi hárommillióra korlátozták az egy cégnek kiszámlázható összeget. Ha a havi 250 ezer is sok, akkor tovább csökkenthették volna. Azzal, hogy most lényegében adócsalónak minősítenek minden szellemi szabadfoglalkozásút, csak még egyszer belerúgnak abba, akinek most havi tíz- vagy százezreket vesznek ki a zsebéből.
Igen, részben érintett vagyok, mint rajtam kívül sokan a szűk környezetemben. Egyiküket sem foglalkoztatták »bújtatva«, csak próbáltak megélni. Egy szabadúszó színész három színházban játszik, hat helyen szinkronizál, olykor forgat is. Egy író több folyóiratba ír, a könyvei után is így kapja az előre nem is kiszámítható honoráriumot, és szemmel alig látható összegért fellépéseket is vállal művelődési házakban, könyvtárakban. A műfordító, az újságíró, az operatőr, a grafikus, a fotós, a zenész is több helyre dolgozik. Nekik volt kitalálva ez az adónem, így is indokolták, amikor bevezették.”
Nyitókép: MTI/Marjai János