„Kicsit bosszúsan hallgatom kollégáim pánikkeltését arról, mennyire reménytelen, nehéz, kilátástalan dolog tanárnak lenni. Ráadásul még az egyetemen (az ELTÉ-n biztos) is ezt verik a hallgatók fejébe; ugyan ki akarna ezek után tanárnak menni.
Próbálok függetlenedni az aktuális lózungoktól; addig a szintig, amíg a magam ura vagyok, meg is tehetem. Ahol pedig nincs mit tenni (mert eszementek háborúkkal, szankciókkal beletenyerelnek a kis életembe), igyekszem alkalmazkodni.
Én például sokkal jobb író vagyok, mint tanár vagy publicista, de hát már a Nagy Levinnek is az volt a fő problémája, hogy miért nem élhet meg mindenki abból, amihez a legjobban ért.
Kár, hogy ezek a srácok a hőzöngéshez értenek a legjobban. Pedig főzhetnének baracklekvárt is.”
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán