Nem lehet puszta mintaátültetéssel, vagy rendeleti úton játékszabályokat, belső megegyezést teremteni.
„Az ezermillió kérdés között, ami válaszra vár, az egyik, a játékszabályok kérdése. Politikatudományi tankönyvek azt tanítják, hogy a demokratikus rezsim akkor jön létre, amikor a rivális felek nagy vonalakban megegyeznek a játékszabályokban.
A megegyezés azonban (a félreértések elkerülése végett) inkább kompromisszumot semmint tartós megegyezést jelent, de ez most mellékes.
A lényegesebb kérdés, hogy vajon a játékszabályokban való megegyezés miért nem tudott (tartósan) létrejönni nálunk.
A válaszhoz szerintem ki kell lépnünk megszokott köreinkből. A »megszokott kör« valami olyasmit jelent, hogy valakik felrúgták a játékszabályokat.
Én másfelé keresgélek.
Két módon lehet ugyanis tartós megegyezésekre jutni. Az egyik, hogy ha van olyan »szuper-tekintély«, amely eléggé erős ahhoz, hogy az ellenérdekelt feleket is meggyőzze a megegyezés szükségességéről.
Ilyen »személyi« tekintély nem volt a rendszerváltás idején, de volt nekünk egy – mondhatni: fogalmi – tekintélyünk, s ez a demokrácia. A demokráciába vetett közös hit teremtett (mint később kiderült) látszategységet Magyarországon.
A másik mód a megegyezéshez nem más, mint a hosszú kísérletezés.
Ez volt a Nyugat útja.
Mert egy percig ne gondoljuk, hogy ott a demokratikus megegyezések rögvest a nagy fordulatok után megteremtődtek. Anglia 1688, Franciaország 1789 után jó darabig mindenféle belső küzdelmekkel volt terhelt. Nem beszélve az Egyesült Államok első száz évéről. A demokráciát az elitek (és persze a társadalom) hosszas úttévesztések és visszaesések árán tanulták meg.
Ja, hogy nekünk erre nincs időnk?
Meglehet.
De egyet nem lehet: puszta mintaátültetéssel, vagy rendeleti úton játékszabályokat, belső megegyezést teremteni.”
Nyitókép: Facebook
A nagyszabású régészeti feltárás olyan valóságot villantott föl, amiről a kutatók nem is álmodtak. Luxuscikkek, gazdagság és hatalmas város képe bontakozott ki a szakemberek szemei előtt.
Ivan Krastev szerint 1989 már nem tűnik a liberalizmus fénypontjának.
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Ha száz év múlva megírják az ezredforduló utáni két évtized történelmét, akkor annak a középpontjában nem politikusok vagy ideológiák lesznek, hanem a technológiai forradalom, és annak hatása a társadalomra.
Adam Bodnar szerint mindenképpen meg kell buktatni Orbán Viktor kormányát.
Nagyon lényeges kérdés ez, mert a nyugati világon belül azért megszoktuk, hogy a kétezres évek elejéig legalábbis komoly tömegtámogatással rendelkező, karakteres programok és autonóm politikusok között választhattak az emberek.
Nyolc embert ítéltek el.
A válogatott védő felbontja a szerződését Cipruson és Magyarországra igazol.
