Nem lehet puszta mintaátültetéssel, vagy rendeleti úton játékszabályokat, belső megegyezést teremteni.
„Az ezermillió kérdés között, ami válaszra vár, az egyik, a játékszabályok kérdése. Politikatudományi tankönyvek azt tanítják, hogy a demokratikus rezsim akkor jön létre, amikor a rivális felek nagy vonalakban megegyeznek a játékszabályokban.
A megegyezés azonban (a félreértések elkerülése végett) inkább kompromisszumot semmint tartós megegyezést jelent, de ez most mellékes.
A lényegesebb kérdés, hogy vajon a játékszabályokban való megegyezés miért nem tudott (tartósan) létrejönni nálunk.
A válaszhoz szerintem ki kell lépnünk megszokott köreinkből. A »megszokott kör« valami olyasmit jelent, hogy valakik felrúgták a játékszabályokat.
Én másfelé keresgélek.
Két módon lehet ugyanis tartós megegyezésekre jutni. Az egyik, hogy ha van olyan »szuper-tekintély«, amely eléggé erős ahhoz, hogy az ellenérdekelt feleket is meggyőzze a megegyezés szükségességéről.
Ilyen »személyi« tekintély nem volt a rendszerváltás idején, de volt nekünk egy – mondhatni: fogalmi – tekintélyünk, s ez a demokrácia. A demokráciába vetett közös hit teremtett (mint később kiderült) látszategységet Magyarországon.
A másik mód a megegyezéshez nem más, mint a hosszú kísérletezés.
Ez volt a Nyugat útja.
Mert egy percig ne gondoljuk, hogy ott a demokratikus megegyezések rögvest a nagy fordulatok után megteremtődtek. Anglia 1688, Franciaország 1789 után jó darabig mindenféle belső küzdelmekkel volt terhelt. Nem beszélve az Egyesült Államok első száz évéről. A demokráciát az elitek (és persze a társadalom) hosszas úttévesztések és visszaesések árán tanulták meg.
Ja, hogy nekünk erre nincs időnk?
Meglehet.
De egyet nem lehet: puszta mintaátültetéssel, vagy rendeleti úton játékszabályokat, belső megegyezést teremteni.”
Nyitókép: Facebook
Teleki Pál a konszolidáció egyik konstrukőre volt, bár alkata miatt nem tudta végig vinni az elképzeléseit, hálózatszervezői, tudósi szerepe pedig rendszereken átívelő – mondja a történész.
Horváth Richárd történész szerint Ulászló trónra kerülésével alapjaiban változtak meg a királyság lehetőségei. Hunyadival jól kijöttek, komoly támadó hadjáratra is képes lett az ország.
Gerő András halála után jelent meg egyik fő műve, a magyarországi holokauszt lexikonja. Recenziónk!
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Kitért a hitéből az ukrán lap.
A Renitens csatorna riportere Bayer Zsolt műsorában kijelentette, hogy ideje befejezni az áldozathibáztatást, „aminek Pottyondy az élharcosa”.
A belga Thales vállalat együttműködési megállapodást kötött egy ukrán védelmi céggel, így Ukrajna hamarosan megkezdheti a külföldi rakéták gyártását.
