Parragh László, a tűzoltók, a pedagógusok és a torzuló piaci verseny

„A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a magyar élet alapos ismerője. Ami azért is klassz, mert gyakran beszél a miniszterelnökkel, és nyilván sok szó esik köztük a magyar valóságról.

Hogy a tanároknak és a tűzoltóknak milyen jó, megtudhatták a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől. Parragh László a Népszavának adott interjúban azt találta mondani: »…a tanároknak ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek. Minden egyes szakmánál más és más. Egy tűzoltót motiválhat a társadalmi megbecsültség és az adrenalinlöket.«

A szakszervezetek azonnali megoldásként azt javasolták, hogy Parragh László mondjon le. Pedig lehetnének egy kicsit empatikusabbak és visszafogottabbak, már csak azért is, mert Parragh se nem tanár, se nem tűzoltó – tehát nem kell ezeket a szakmákat ismernie –, de egy csomó hátránya is származik ebből.

Neki például nincs egy szabad nyara. Nem úgy, mint a pedagógusnak. A tűzoltónak meg még addig sem kell várnia: elegendő, ha kigyullad valami. Nincs is nagyobb öröm számukra, mint mondjuk egy égő ház, pláne, ha van benne valaki, akit kimenthetnek. Akkor aztán végképp tombolhat az adrenalin. 

Ezzel szemben mi marad Parragh Lászlónak? Se nyári szünet, se adrenalinlöket. Ül egy unalmas luxusirodában, időnként ránéz az órájára, mikor lesz már vége a munkanapnak. És a pedagógusokra gondol. Hogy ők már négykor hazamehetnek.”

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher