Rendeleti kormányzás

„Újabb öt hónapra, november elsejéig kapott felhatalmazást szerdán a kormány az immár 135 fősre duzzadt legbátrabbak (khm…) csoportjának 116, éppen a parlamentben időző tagjától, hogy – a hivatalos terminus szerint – továbbra is különleges jogrendi eszközökkel élve irányíthassa az országot. Kevéssé hivatalosan, de talán érthetőbben, hogy a parlamentet, az érdekképviseleteket, a szakmai közösségeket, a civileket, úgy általában en bloc mindenkit lesz.rva, minden demokratikus féken és ellensúlyon átlépve, kénye-kedve szerint rendeleti úton kormányozzon.

A hivatalos indok a »szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról« szól, a gyakorlatban viszont egyszerűen beleszokott a jóba a kabinet, mely 2020 márciusa óta – egy négy és fél hónapos pauzát kivéve – élvezi a veszélyhelyzeti kormányzás előnyeit: rendeleteivel felfüggeszthet törvényeket, s olyan intézkedéseket hozhat, melyeknek nincs jogszabályi háttere. Vagyis azt csinálnak, amit akarnak, csak éppen most már nem a koronavírus-járványra, hanem az orosz-ukrán háborúra hivatkozva. Ehhez persze kellett, hogy a kétharmadnyi mameluk tizedszerre is módosítsa a gránitszilárdságúnak hazudott alaptörvényt, beleírva: szomszédos országban zajló fegyveres konfliktus esetén is veszélyhelyzet hirdethető. Ekkor éppen három hónapja és egy napja tartott az orosz attak, s bár a parlamenti nívót nézve akár hihető is lenne, hogy lassan esett le az a bizonyos tantusz, az időzítés a járványügyi veszélyhelyzet végének vészes közelségének szólt: június 1-vel ugyanis vissza kellett volna térni a parlamentáris keretek közé, hiszen a Covidra hivatkozva már nem lehetett volna fenntartani a rendkívüli állapotot. Mivel az igény fentről továbbra is fennállt, így kellett egy mondvacsinált indok. Merthogy az általuk kiötlött alaptörvény és a parlamenti bőség bőven elegendő lenne minden akarat megvalósítására, csak hát akkor, ugye, a törvényi feltételeknek is meg kellene felelni, s ettől bizony már elszokott a hatalom. A rendeleti kormányzás mégiscsak kényelmesebb és kellemesebb, hiszen nincs bizottsági vita, ellenzéki felszólalások, szakmai-társadalmi egyeztetési kényszer, elég kitalálni és kihirdetni, oszt jó napot.”

Nyitókép: Földházi Árpád/Mandiner