Afganisztánban 1973-ban puccsal távolította el az utolsó afgán királyt, Mohammed Zahirt egyik rokona, Mohammed Dhaoud Khan, aki 1978-ig az ország első elnöke volt, egyszemélyi hatalmat építve ki. Hatalmát az afgán kommunista párt, az Afganisztán Népi Demokratikus Pártja döntötte meg ugyancsak államcsínnyel, lemészárolva az elnököt és 18 családtagját. A párt élén álló Nur Muhammad Taraki vette át a hatalmat, de aztán ő is riválist kapott – méghozzá párton belül – Hafizullah Amin személyében, aki meggyilkoltatta elődjét, és brutális uralmat épített ki.
Amin a szovjet pártvezetés szerint az Egyesült Államok felé kezdett kacsintgatni, ezért úgy döntöttek, megdöntik uralmát, és egy hűséges bábot ültetnek a helyébe Babrak Karmal személyében. A Szpecnaz erői 1979. december 27-én meggyilkolták amint, majd a szovjet csapatok bevonultak az országba, amivel kezdetét vette a Szovjetunió több mint 9 éves afganisztáni háborúja.
Ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnában 2022-ben, úgy Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár is villámháborúra és gyors győzelemre készült Afganisztánban 1979-ben. A 2022-es Moszkvával szemben az 1979-es azonban a háború kezdetén gyors sikereket tudott felmutatni.”
Nyitókép: MTI/EPA/Oleg Petraszjuk