Tessék mondani, ez már a világháború?
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
Ungváry a náci bűnök relativizálásban minden eddigi határon túlment.
„A szándékosan provokatív kijelentéseivel saját brandet építő Ungváry Krisztián – történész, borász, náci-relikvia gyűjtő – viszonya a fasizmushoz már jó ideje vet fel kérdéseket.
Ungváry hullarablónak nevezi a mai nyilasokat, akik a budai várban rekedt náci birodalmi katonák emlékét ápolják – és februárban »Becsület Napja« és »Kitörés túra« néven szerveznek minden évben emlékünnepségeket. De ő maga is saját emléktúrával tiszteleg a népirtó háború mellett halálukig kitartó katonák előtt. Régi ötlete, hogy emléktáblát állítson a budapesti gettó területén egy német tábornoknak. Tehát nem azoknak a sokszor névtelen ezreknek, akik életüket adták a nyilasok elleni harcban, üldözötteket bújtattak, papírokat hamisítottak, vagy fegyveresen vettek részt a náci megszállók kiűzésében. Nem, nem nekik, hanem egy német tábornoknak, aki Ungváry szerint sok embert megmentett – a saját birodalma rémtetteitől.
Idén, a náci birodalom bukásának évfordulóján Ungváry ennél is tovább ment. Kijelentette, hogy Hitler bukása, a II. világháború európai befejeződése nem ünnepnap, a fasizmus történelmi legyőzése nem győzelem. Egész pontosan így fogalmaz a Telexen megjelent cikkében: »Oroszország mostani ukrajnai agressziója az, ami vélhetően nemzetközileg is azt eredményezi, hogy május 9-e, az állítólagos győzelem napja végre nagy nyilvánosság előtt is mint a hazugság napja fog szerepelni. …A „győzelem napja” ugyanis egy sztálinista fikció.«”
Nyitókép: Fortepan / Vörös Hadsereg