Naná, hiszen az említett cikknek nincs is második bekezdése.
Valójában az Európai Unióról szóló szerződésre gondolhatott a jeles politikus, ami nem egészen ugyanaz, de spongyát rá – mégse lenne illendő, ha egy fogalmatlan balkáni bugris oktatná ki uniós jogforrásokból az Európai Jogállamiság lánglelkű harcosát.
Mindenesetre az idézni kívánt rendelkezés szerint a kormányok „vagy nemzeti parlamentjüknek, vagy a polgáraiknak tartoznak demokratikus felelősséggel”, Daniel cimboránk cizellált érvelése szerint pedig »Orbán Viktor ezt a kritériumot sajnos már nem teljesíti«. Tényleg kár, hogy ennél részletesebb indokolással nem ajándékoz meg minket a szerző, mert így örökre kínozhat minket a kérdés: ha május végén a miniszterelnök »már« nem felel meg az elszámoltathatóság követelményének, az ugye azt jelenti, hogy április elején még teljes mértékben megfelelt? Ez volna logikus, hisz ellenkező esetben jóakarónk már az Európai Tanács március végi ülése előtt is kifogást emelt volna. De nem emelt, tehát abból kell kiindulnunk, hogy április 3-án a magyar választóknak még Freund úr szerint is módjukban állt véleményezni Orbán Viktor tevékenységét. És hát, lássuk be, véleményezték.