„Lelkes Fidesz-hívők között nagyot ment ez a képen látható és sok más, ehhez hasonló mém. Nem gondolom, hogy központi utasításra teszik ki ezt, de azt igen, hogy a mostani kampány inspirálta őket. A sok »egyszer és mindenkorra szabaduljunk meg tőlük«, »söpörjük le őket« stb.stb megtette a hatását. Azt most hagyjuk, hogy a »vonatoztatásnak« van egy kis történelmi »stichje« nálunk. Csak szólok, hogy erre a buzdításra nincs semmi szükség, mert mennek sokan maguktól is.
Az én rokonságomban is két fiatal pár intenzíven készülödik és külföldi állásinterjúkra máris bejelentkeztek, a Facebook tele van ismerős és ismeretlen búcsúzókkal, már külföldön élő magyarokkal, akik most vesznek végső búcsút tőlünk, tele vannak érdeklődőkkel a külföldi magyarok oldalai, akik arra kiváncsiak, hogyan lehet munkát találni kint stb. stb. Sok-sok tehetséges, tenni akaró ember, értelmiségiek, vállalkozók, szakmunkások veszik a vándorbotot és elhagynak minket.
Óriási veszteség éri most Magyarországot, nagyobb veszteség, mint az EU-támogatások felfüggesztése, az ellopott és elpazarolt adófizetői pénzek, a felesleges presztízsberuházások. Azt tékozolja el most a kormány, ami az egyetlen esélyünk a felemelkedésre: a tehetséges, rátermett, bátor, vállalkozókedvű, önmagukért és közösségükért tenni akaró emberek sokaságát. Rájuk most nagyon nincs szüksége a rezsimnek. Még győzelmi beszédében is, amitől sokan megnyugtató üzenetet vártak, ellenük (meg persze az EU, Zelenszkij, Soros stb. ellen) úszított a miniszterelnök.
Mivel bírhatnánk maradásra ezt a sok értékes embert? Szabad-e arra az áldozatra kérni őket, hogy ne menjenek el az itthonmaradók érdekében, mert akkor mindannyiunknak egyre rosszabb lesz és a remény szikrája is kialszik, hogy itt a dolgok jóra fordulhatnak?”
Fotó: Mátrai Dávid / Mandiner