Reklámország előre megy, nem hátra

„Reklámország: ez a szó jutott eszembe, amikor megérkeztem Varsóból, és a repülőtér folyosóin egy feliratot láttam. Olyan primitív ez az egész. »Családbarát ­Magyarország« – ráadásul, hogy a külföldiek is azonnal megkapják az agymosást, már a leszállás utáni pillanatokban, angolul is: »Family Friendly Hungary«, bármit jelentsen is ez azoknak az utasoknak, akik éppen lerántják magukról a fapadoson kötelező maszkot, mert Magyarországon már nem kell viselni. A Családbarátság jegyében már nem kell távolságot sem tartani, előre kell haladni, nem hátra.

És csakugyan, a családbarátság az egyik legjobb reklámfogás. Nem lehet belekötni, nem lehet támadni, hiszen mindnyájunk számára a legfontosabb a család. De ez csak a reklámfogások egyike abban a gigaméretű országos kampányban, amit a NER évek óta kormányzás és a valós társadalmi gondok megoldása helyett kitalált, és aminek fejlesztése vélhetően új csúcsra érkezett. A reklámország működésének alapvonása a vezetők távolságtartása a magyar élettől. Ugyanúgy szólnak hozzánk, mint az egyszerű fogyasztókhoz a reklámokban, nem lehet sem visszakérdezni, sem véleményt nyilvánítani.

A reklámhadjárat élén maga a miniszterelnök áll, aki a »Karmelita« központból küldi tömör, megfellebbezhetetlen üzeneteit a helyzethez alkalmazott komor vagy kedélyes arccal. A kelléktárból előkerülnek a »csavaros észjárás«, a »mi, magyarok«, és a »nemzeti érdekünk« kifejezések, amelyek megpendítik a hívők érzelmi húrjait: »hát igen, ő is a nép egyszerű gyermeke«. A reklámszakértők javasolták még a feltűrt ingujjat, ami azt sugallja, hogy a főnök éppen nagy munkában van és abban is lesz, hiszen az országépítés kemény munka, nem lehet lazsálni.”

Fotó: Földházi Árpád