Meglepő eredmény: EU-kritikus politikus nyerte a román elnökválasztás első fordulóját
Az EU- és NATO-kritikus Calin Georgescu futott be az első helyen.
Az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva után már veszélyes lenne üres blöffről beszélni.
„Több mint háromnegyed évszázaddal a világtörténelem legpusztítóbb világháborúja és mintegy hat évtizeddel a hidegháborús konfrontációs veszély elülte, a detente kibontakozása után, 2022 kora tavaszán ismét sok szó esik a III. világháború lehetőségéről, hiszen Európában újra háború van.
Putyin megtámadta Ukrajnát, de hazug propagandával az Egyesült Államokat vádolja, hogy az lerombolta a globális biztonsági rendszert és imperialista hatalmi háborúba sodorja a világot. Ukrajnai offenzíváját követően fenyegetően kijelentette, hogy »ha bárki kívülről beavatkozna, olyan következményekkel kell számolnia, amilyet még nem látott a világ«. Putyin vad kijelentései nem újak. Már 2018-ban arról beszélt, hogy ha »bárki meg akarja semmisíteni Oroszországot, akkor jogunk van válaszolni, ami a világ és az emberiség számára katasztrófa lenne. De minek nekünk a világ, ha Oroszország nincs?« Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 2022 március elején naponta ismételgette, hogy »a harmadik világháború nukleáris háború lesz.« Putyin hűséges fegyverhordozója, a belarusz Lukasenko elnök 2022. március 2-án nyilvánvalóan Putyin üzenetét tolmácsolva figyelmeztetett, hogy a restrikciók Oroszország ellen »rosszabbak, mint egy háború, és ez végülis beletaszítja Oroszországot a harmadik világháborúba, ami nukleáris konfliktus lesz«.
A nagyobb nyomaték kedvéért Putyin hadüzenetnek nyilvánította az országa ellen bevezetett szankciókat, és »speciális harci készenlétbe« helyezte atomfegyvereit. Mindez lehetett blöff, hogy elrettentse az ukrajnai háborújába való esetleges nyugati beavatkozást. Blöff – vagy egy 22 év óta uralkodó, korlátlan hatalomhoz szokott diktátor elveszített realitásérzéke. Egy új Néró akarja felégetni a világot? Az Ukrajna ellen indított orosz offenzíva után már veszélyes lenne üres blöffről beszélni. Nem véletlen, hogy háborús pánik öntötte el a világot. Sokan lehetségesnek tartják, hogy Putyin folytatni fogja invázióját a Baltikum vagy Lengyelország ellen.
Oroszország katonailag erős. Putyin erőn felüli ráfordításokkal modernizálta hadseregét, s nagy nukleáris arzenállal rendelkezik. Míg az európai NATO országoknak együttesen több mint 500 nukleáris fegyverük van, Oroszország több mint 7000-rel rendelkezik. Ami a hagyományos fegyverzetet illeti, az EU kevesebb mint 7000 tankjával szemben Oroszország tankállománya 13000 darab, s az EU alig több, mint 1000 rakétájának az orosz rakéta állomány a négyszerese. Nyugat-Európa csupán a légierő és hadiflotta tekintetében versenyképes Oroszországgal.
Az előbbiekben azonban csak az európai katonai kapacitást említettem. A NATO katonai potenciálja ennek többszöröse, hiszen az Egyesült Államok katonai ereje egyedülálló.
Az USA 3 millió fős hadserege, évi 700 milliárd dolláros katonai költségvetése, egyedülálló flottája és légiereje, melyet 11 repülőgép-anyahajó egészít ki – a Nimitz anyahajó egymaga egy kisebb ország egész légierejének megfelelő 90 repülőgépet visz a fedélzetén - a legerősebb a világon. Ez elsöprő fölényt biztosít a Nyugatnak, nem utolsó sorban az USA atomarzenálja révén is. Az USA 7200 atombombával rendelkezik, amiből 2000 úgynevezett stratégiai, azonnal felhasználható.
Putyin atomfenyegetése, ezt jól tudja, hasonló válaszra találna. Oroszország ez ellen a nyugati erő ellen nem tudna sikeresen harcolni. Márpedig ezzel találná szemben magát, ha átlépve Ukrajna határát a NATO tagállam balti országok vagy Lengyelország ellen vonulna.
A NATO ugyanakkor ügyesen gyengíti az orosz győzelem esélyeit, hatalmas támogatást nyújtva Ukrajnának, de nem vezetve be az úgynevezett repüléstilalmi zónát, nem küldve katonákat, vagyis elkerülve a katonai összeütközést Oroszországgal.”
Nyitóképen megsemmisített orosz páncélozott harci jármű. Fotó: MTI/AP/Rodrigo Abd