Egy jólétben lezüllött politikus-generáció a tűzzel játszik

„Milyen célt követ a német parlament a háborúban való részvétellel? Mert ne áltassuk magunkat, a nehéz fegyverek szállítása csak egy lépésre van a háborúban való aktív részvételtől, és biztosak lehetünk benne, hogy az oroszok ezt a lépést pontosan így is értelmezik. Nem volt véletlen, hogy pont egy nappal a parlamenti döntés előtt állították le a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázszállításokat: Az intézkedést figyelmeztetésnek szánták Németország irányába.

Továbbá: Érdeke-e Németországnak, a német polgároknak, ebben a háborúban részt venni?

És ebből következően: Mi az ország érdeke, helyes-e eszkalálni vagy inkább megfékezni kellene az orosz-ukrán háborút?

Ha a parlament szerint a háború célja Oroszország megsemmisítő veresége és a két nagyhatalom közötti egyensúly hosszútávú eldöntése Amerika javára, akkor csak a totális háború lehetséges, amelyben Németország és Nyugat-Európa az amerikaiak proxy-háborúját vívja, és elfogadja Európa hadszíntérré válását.

Valóban a rendszerek háborújáról lenne itt szó, amely csak a végső győzelmet ismeri?

Erre a felfogásra utalnak az olyan megfogalmazások, mint hogy »Ukrajna a szabadságért, a nyugati értékekért, a demokráciáért harcol«, és ezért állítólag minden demokratának kötelessége lenne Ukrajna – illetve sokkal inkább az USA – oldalán belépni a háborúba. A demokrácia léte azonban sohasem a hadszíntereken, hanem a nemzeti határokon belül dől el.”

Nyitókép: MTI/AP/Vadim Ghirda