A négyszer kétharmados győzelmet arató Orbán Viktor volt 1990 óta az első magyar kormányfő, aki rendszert teremtett.
„Kilenc szabad országgyűlési választás után eljött az ideje annak, hogy mérleget készítsünk arról hol tart Magyarország, és mit üzennek ezek a voksolások. A kilenc szabad és demokratikus választásból hatot nyert meg a jobboldal és hármat a baloldal. A jobboldal négyszer tudott kétharmados többséget szerezni, míg a baloldalnak ez csak egyszer sikerült. A kilenc választásból tehát ötször lett kétharmados többsége az egyik politikai oldalnak. A magyar választók tehát szeretnek egyételmű döntést, és egyértelmű felhatalmazást adni egyes politikai erőknek. A kétharmados kormányok közül eddig csak a baloldal bukott meg, míg a jobboldal 2010 óta egy kisebb megszakítást leszámítva őzi a kétharmados többségét. Magyarország politikai rendszere tehát a legstabilabb a közép-európai régióban. Egyszer sem kellett előrehozott parlamenti választást tartani, és egyszer sem fenyegetett annak a veszélye, hogy a kormánytöbbség elfogyjon.
A jobboldal lett az 1990 utáni magyar történelem rendszerteremtő ereje. Csak a jobboldalnak sikerült hat szabad választást nyernie, ráadásul ebből négyszer kétharmaddal. A jobboldal tudta megteremteni azt a stabilitást 1990 után, amire a magyar emberek többsége a Kádár-rendszer bukása óta vágyott. A jobboldal ezt persze nem a semmiből és nem a semmiért kapta. Nagyon kemény küzdelem vezetett el az 1994-es súlyos bukástól a 2022-es több mint 3 milliónyi szavazatig. A nemzeti-jobboldali tábor megjárta a poklot, és megjárta a mennyet is. A sikert és a társadalmi stabilitás megteremtését nem adták ingyen, de 2022-re Magyarország sokkal, de sokkal előrébb tart, mint 2010-en, vagy éppen 1990-ben. A jobboldal lett a magyar jóléti rendszerváltás beteljesítője.
Igazságtalan lenne azt elfelejteni, hogy a baloldalnak is megvolt a lehetősége arra, hogy a rendszerváltás rendszerét ők stabilizálják, és állítsák stabil fejlődő pályára az országot. 2002 után a kedvező nemzetközi gazdasági helyzet, az uniós csatlakozás kiváló lehetőséget adott az akkor hatalmon lévő baloldali-liberális pártoknak, hogy több választási cikluson keresztül berendezkedjenek az országba. Ha okosan használták volna fel azt a gazdasági és politikai mozgásteret, amit az első Orbán-kormány rájuk hagyott, akkor már 2007-2008 körül be lehetett volna vezetni az eurót, felzárkózó pályára lehetett volna tenni a hazai fizetéseket, és az egész államigazgatási rendszert. De nem ez történt! Az MSZP-SZDSZ-koalíció számára a legfontosabb az volt, hogy a segélyezésre épülve kialakítson egy hozzá feudális módon kötődő társadalmat. 2006-ban még ez működött, mert a gazdasági növekedés képes volt elfedni a segélyalapú társadalom erőforrásainak a kimerülését. A 2007-08-as gazdasági válság azonban maga alá temette a segélyalapú társadalmat, és a teljes baloldalt és liberális tábort.
Gazdasági felzárkózás és jóléti rendszerváltás helyett államcsőd jött 2010-re. Orbán Viktor ebben a helyzetben vette át a kormányrudat, és bizony egyáltalán nem volt könnyű menet a mögöttünk hagyott 12 év. Ha a jobboldali tábor megosztott lett volna, és nem tanulta volna meg az 1990-2010 közötti történelmet, akkor minden bizonnyal az Orbán-kormány 2014-ben ismételten megbukott volna. A jobboldali tábor egysége és kitartása, valamint a jobboldali kormányok sikeres válságkezelése elég volt ahhoz, hogy a Fidesz történelmet írjon. A jobboldal pedig 2014-ben, 2018-ban és 2022-en is történelmet írt. Magyarország mára a legfejlettebb országok kapuján dörömböl. Az, hogy sikerül-e ezen az ajtón belépnünk, az a következő kormányzati cikluson is múlik. A jobboldal sikerei alapján kétségünk sem lehet, hogy be tudunk lépni a legfejlettebb országok táborába, és így a »magyar név újra szép lesz, méltó régi nagy híréhez!«”
Nyitóképen Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz eredményváróján. Fotó: Mátrai Dávid
A Tisza Párt „történelmi felhatalmazása” gyors cselekvéseket igényel Zárug Péter Farkas szerint, de megvan rá az esély, hogy egy demokratikus „béna kacsává” válik.
A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével.
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Ez ez a polgári Magyarország.
Nagyon gyanús dolgokat művelhetett a Facebook a választási kampány ideje alatt.
A szocdemek kihátráltak, s a szélsőjobboldal kormányra kerülésének réme fenyeget.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
