Magyar Péter csúnyán lebukott: az első perctől színjáték volt, amit Ukrajnával tett

Az elemző szerint világosak az erőviszonyok és az ezzel kapcsolatos megfontolások a Tisza elnökének cselekedeteiben.

Fénytől védett belsejében vakító sötétség.

„Az én országom magyar narancs, éretlen és sárga még
Fénytől védett belsejében vakító sötétség

Napsugártól hízik lassan, súlyától hajlik az ág
Édes gyümölcs lesz, mondják a próféták
De hány évig kell még várni rá, nem tudom
És mondhatod, hogy álmodom, csak álmodom
Hogy eljön majd a nap, amikor mind felébredünk
És annyi rút viszály után, ha élünk, testvérek leszünk
Az én országom ott van, ahol kedves szelíd emberek
Élnek, és nem uralkodnak gyűlölködő szellemek
Az én országom itt e földön a magasban lebeg
És tündérországgá varázsolja a képzelet
De hány évig kell még várni rá, nem tudom
És mondhatod, hogy álmodom, csak álmodom
Hogy eljön majd a nap, amikor mind felébredünk
És annyi rút viszály után, ha élünk, testvérek leszünk
Az én országom olyan hely, ahol határtalan békés a táj
Ég és föld között az úton minden lélek szabadon jár
A történelem tanulságát bölcs tanítók adják tovább
A szellem és a szerelem vezérli csillagát
De hány évig kell még várni rá, nem tudom
És mondhatod, hogy álmodom, csak álmodom
Hogy eljön majd a nap, amikor mind felébredünk
És annyi rút viszály után, ha élünk...
Testvérek leszünk”
Nyitókép: Nyitókép: MTI / Mohai Balázs
