„1. Nem igazán ismerem Bakács Tibor úr eddigi tevékenységét, néha-néha láttam a képernyőn. Nekem túlmozgásos, harsány figurának tűnt, aki nagyon élvezi a reflektorfényt, a többi meg úgysem számít. Aztán arról is hallottam, hogy egyszer régen a vegyesboltban valami »szarkaságon« érték. Számomra nem igazán szimpatikus fazon, bizonyára sokan kedvelik/követik, én nem tartozom közéjük. Mostani mondatait botrányosnak és ostobának tartom.
2. Bejegyzésének stílusa és tartalma sok mindent elárul erről az emberről. Feltételezem, hogy a Szerbiában élő kisfiával magyarul beszél, magyarul levelez stb, és talán elmondta neki, legalább március 15. kapcsán, hogy »A magyarok istenére Esküszünk, / Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk!«.
3. Ha ezt nem tette, akkor aztán pláne nem illendő egy szőke hölgyet »le...ni«, talán inkább el kellene gondolkozni, és el kellene magyarázni a tízéves srácnak, hogy mi történik az orosz-ukrán fronton. A kisfiút – korának megfelelően – nehéz feladat tájékoztatni, az ukrán zászlóval majomkodni az erkélyen tényleg jóval egyszerűbb.
4. Az meg aztán a világon senkit nem érdekel, hogy Bakács Tibor melyik politikai közösséget preferálja. Ezért aztán szavazzon nyugodtan kutyákra, macskákra, esetleg kanári madarakra!”
Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán