Kaptunk pénzt Amerikából, nem keveset, sorry – így áll a külföldi támogatásokkal a szír repülős fake news sztorit benéző Magyar Hang
Utánanéztünk, hogy áll a TISZA Párt elnökével szoros kapcsolatot ápoló portál a külföldi „pályázatokkal”.
Soros György „politikai filantrópiájának” nem az önzetlen emberszeretethez, hanem a messiáskomplexushoz van köze.
„»Úgy szeretlek, mint Soros György az emberiséget.« Rossz szerelmi vallomás, alighanem pofon jár érte. De miért? – sajdul föl bennünk a kérdés, amelyre rögtön két válasz is kínálkozik. Kedvesünk vagy olvasta a XXI. Század Intézet tavaly kiadott, A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című dokumentumkönyvét, vagy eleve azt súgja neki valami, hogy ez a bizonyos »szeretet« csupán a legtávolabb állók szeretete, tehát az az absztrakt szeretet, amit filantrópiának szokás nevezni és eleve csak álságos lehet. Mindkét magyarázat több, mint méltányolható és érdemes továbbgondolni.
A Békés Márton által szerkesztett Új Idők című könyvsorozat említett, második kiadványa sokoldalúan közelíti meg Soros György tevékenységét. A nyílt társadalom kísérleti terepekét szolgáló keleti blokk felnyitásától az indirekt politikai befolyásszerzés módszerein és a demokráciához fűződő ellentmondásos viszonyán át egészen Soros filozófiájáig sok mindenről szó esik a kötetben. A legújszerűbbek talán azok az esettanulmányok, amelyek Közép- és Kelet-Európa országaiban konkrét műveletekre bontva mutatják be az „állam nélküli államférfinak” nevezett milliárdos tevékenységét, amit ő maga összefoglalóan „politikai filantrópiának” nevez.
Elsőre valószínűtlenül fog hatni ez a megállapítás, de Soros György és az emberszeretet (a filantrópia) problémája nagyon is központi jelentőséggel bír a mai hatalmi viszonyok megértésében. A szeretet ugyanis az identitáshoz hasonlóan olyan fogalom, amellyel könnyedén ki lehet bújni a súlyos társadalmi kérdéseket övező viták alól. »Love is love«, avagy: »philanthropy is philanthropy« – erről csak ennyit lehet elmondani, hiszen a szeretet nem szorul különösebb magyarázatra. A globalista technokrata elitek nem véletlenül fordulnak előszeretettel ehhez a fegyverhez. Narratívájuk szerint ahol a közvetlen és a közvetett hatalom, a társadalmi és üzleti érdek ütközik, vagy ahol a nemzetállami politikai szervezetek és a »globális civil társadalomnak« nevezett NGO-hálózat erői konfliktusba kerülnek, ott egyszerűen szeretet és gyűlölet állnak szemben egymással. Egyfelől tehát egy globális filantróp szeretetet látunk, a másik oldalon pedig a saját részlegességét féltékenyen őrző bosszúszomjas neheztelést. Tájkép vakoknak.”
Nyitóképen Soros György, tőzsdespekuláns. Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP