Ne feledjük: ezt a tervet az ellenzék és a „mértékadó szakértők” kinevették – de az Orbán-kormány megvalósította

2010-ben a társadalom problémáit – a nyugdíjrendszer tarthatatlanságát, a negatív szocializációt és segélyezést, a státuszbiztonság hiányát – többek között a bérből és fizetésből élők, vagyis az adót és járulékot fizetők egyre csökkenő száma okozta.

Ezt a fenntarthatatlan állapotot meg kellett szüntetni, s Magyarországon ki kellett építeni a munkaalapú társadalmat, hogy mindenki, aki dolgozni szeretne, munkát tudjon kapni, hiszen csak így lehetett elindulni a teljes foglalkoztatottság irányába. 

A közfoglalkoztatás ennek a gondolkodásnak az első lépése lett. El kellett érni a teljes foglalkoztatottságot, ehhez pedig mindenkit be kellett vonni, azokat is, akik évek vagy évtizedek óta kívül voltak. A közfoglalkoztatást összekapcsolták az elsődleges munkaerőpiaccal, így egyre több ember tudott átjutni piaci állásba. Megteremtették annak feltételeit, hogy a közfoglalkoztatottak egyrészt oktatásban részesülhessenek, másrészt hogy részt vehessenek – közfoglalkoztatotti státuszuk elvesztése nélkül – az idénymunkákban is. 

A közfoglalkoztatásban részt vevők száma folyamatosan és dinamikusan bővült. 2011-ben 76 ezer fő dogozott ilyen formában, és a számuk emelkedett. 2016-ban már 223 ezren voltak. A költségvetési ráfordítás 64 milliárd forintról 300 milliárd forint fölé nőtt. A javuló munkaerőpiaci folyamatokkal párhuzamosan 2017-től a közfoglalkoztatottak száma csökkent, s mára

A kormány fontos feladata volt, hogy a közfoglalkoztatás és a munkahelyteremtés mellett foglalkozzon a már munkaviszonnyal rendelkezők státuszvédelmével. Ezt a célkitűzést a munkahelyvédelmi akciótervek szolgálták, amelyek azokat a munkavállalókat segítették, akik élethelyzetüknél vagy életkoruknál fogva hátrányos helyzetben voltak a munkaerőpiacon. Ilyenek a 25 évnél fiatalabb pályakezdők, a kisgyermekes szülők, a tartósan munkanélküliek, az alacsony iskolázottságúak, valamint a nyugdíj felé közeledő 55 év felettiek.

A program a nyugdíj előtt állók foglalkoztatását segítette a legnagyobb arányban: 10 személyből 7-nek (355 ezer 55 év feletti munkavállalónak) az állását védte. Ugyanakkor a munkahelyvédelmi akció segítette a 25 év alattiak munkába állását is, és több mint 170 ezer pályakezdő fiatal foglalkoztatását tette lehetővé. Évente átlagosan 34 ezer kisgyermekes szülő tudta a program segítségével megőrizni a munkahelyét. 

A kormány a munkahelyvédelmi akció bevezetése óta 100 milliárd forintot meghaladó kedvezményt adott a versenyszférában a munkáltatóknak, ha szülésből visszatérő anyákat foglalkoztattak. Az évek alatt több mint félmillió alacsony iskolai végzettségű, szakképzettséget nem igénylő munkakörben dolgozó ember, valamint 20-30 ezer tartós álláskereső foglalkoztatását is ezek a programok segítették. Emellett a mezőgazdaságban dolgozó 25 és 55 év közötti mintegy 20 ezer foglalkoztatottra is kiterjedtek. 

A közmunkaprogram és a munkahelyvédelmi akciótervek több mint 1 millió munkavállaló foglalkoztatását segí­tették, és bevezetésük óta az állam már 1500 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál. Mindezek alapján elmondható, hogy 

A szerző politikai tanácsadó 

***

***

(Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)