Putyin bandita harcmodora azokat a mintákat követi, aminek alapjait Hitler és Sztálin fektette le.
„Aki ismeri a lengyel történelmet, fel tudja idézni 1939 szeptemberét, amikor Hitler hadserege megtámadta Lengyelországot, hogy »megvédje az üldözött németeket«. Két héttel később a szovjet hadsereg Hitler mellé szegődött, hogy »megvédje az üldözött ukránokat és beloruszokat«.
Most Putyin armadája a békés ukrán polgárokat akarja »megvédeni« az »ukrán fasisztáktól és nacionalistáktól«, akik a Donyec-medencében bevezették a »népirtás politikáját«.
Putyin bandita harcmodora azokat a mintákat követi, aminek alapjait Hitler és Sztálin fektette le. Az orosz elnök attól sem tart, hogy a 20. század leggaládabb diktátorainak retorikáját használja, sőt szemlátomást élvezettel teszi.
Véget ért az a korszak, amelyben 1989 óta éltünk. Egyelőre fel sem tudjuk fogni, ennek mik lesznek a következményei. Lehet, hogy a következő világháború előszobájában vagyunk?
Az ukránok alighanem Európa legbalszerencsésebb népe. Hosszú éveken át kitartóan, hősiesen harcoltak, de nem tudták kivívni országuk szabadságát és függetlenségét. Az erőszakos oroszosítás áldozataivá váltak, elnyomták őket, sok ezrüket bebörtönözték, száműzték és megkínozták. A Nagy Éhínség hatalmas tömegeket pusztított el a sztálini terror évei alatt, aztán jöttek a náci megszállók, utánuk pedig visszatértek a kommunisták.
De minden nemzedék emlékezetében ott fénylett a jelmondat: »Ukrajna még nem halt meg«.
Ezeket a szavakat ismétlik most az ukránok, amikor Putyin aljas és hazug kijelentéseit hallják. A KGB egykori alezredese ma is úgy gondolja, hogy a világ az ő saját, különbejáratú börtöne, ahol minden az övé, bárkit be lehet oda zárni, és el lehet tenni láb alól. Megölték Anna Politkovszkaját, mert megírta, milyen bűncselekményeket követtek el Csecsenföldön. Megölték Borisz Nyemcovot, mert népszerű demokratikus politikus volt. Bebörtönözték Mihail Hodorkovszkijt, mert nyíltan bírálni merte a korrupciót és Putyin rendszerét. Most Alekszej Navalnij van rács mögött, mert azt az Oroszországot képviseli, amely nem akar Putyin talpnyalója lenni.”
A cikk a lengyel Gazeta Wyborczában jelent meg, magyarul a 444.hu közölte. A szerző történész, újságíró, esszéista a lengyel demokratikus ellenzék egyik vezéralakja, 1989 óta a liberális Gazeta Wyborcza (GW) főszerkesztője. A GW, amely eredetileg a Szolidaritás mozgalom hivatalos orgánuma volt, ma Lengyelország legnagyobb és Európa 10. legkedveltebb napilapja, nyomtatásban 80 ezer példány kel el, több mint 240 ezer online előfizetője van.
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Ukrán katonák életébe is kerülhetett a „tranzakció”.
Újabb bizalmatlansági indítványt indítanak a Patrióták az Európai Parlamentben – jelentette be Gál Kinga.
Megkongatta a vészharangot az ukrán elnök.
Amennyiben az oroszok jól látják a helyzetet, tényleg nagy bajban lehet Ukrajna.
Vitalij Klicsko szerint ez a támadás volt az eddigi legfájdalmasabb, be is mutatták a pusztítás következményeit – mutatjuk a legolvasottabb pénteki híreinket.
Románia az Egyesült Államok „legjobb partnere” a régióban az energiaügyi miniszter szerint.
Az MCC főigazgatóját és a Nézőpont Intézet vezetőjét Kacsoh Dániel és Lentulai Krisztián kérdezte a Mandiner pódiumán, a Hungexpón.
Egy különleges felvétel a miniszterelnök közvetlen közeléből mutatja meg, hogyan zajlott a nagyszabású esemény.
