Taxisblokád Kazahsztánban

Egy Franciaországban élő kazah üzletember, akit az amerikai állami média az ország "ellenzéki vezetőjének" nevez, bejelentette, hogy tervei vannak a nemzet vezetésének átvételére a nyugati hatalmak segítségével. Mukhtar Ablyazov kazah pénzember és politikai aktivista, aki az elmúlt évtizedben külföldön él, a RIA Novosztyinak elmondta, hogy tervezi visszatérni a közép-ázsiai országba, annak ellenére, hogy 2004-ben távollétében elítélték egy üzleti partnere meggyilkolásának megrendelése miatt.

Végre, valaki hivatalosan is leírta: van hasonlóság a magyar és a kazah sztori között. Két hete ezt szajkózom minden fórumon. Köszönöm, hogy vette a bátorságot. Az utolsó bekezdésben írtakkal nem egészen értek egyet. Véleményem szerint: 1. a neoliberális-neomarxista ideológiába bújtatott magyar ellenzék soha nem nézte a magyar érdeket, csakis azt, hogyan tudja kiszolgálni a szabadkőműves gyökerű, további két szekta keveredéséből kialakult keverék ideológiájú, vallást-, nemzetállamokat-, és normál szexuális identitást támadó globalista "Új Világrendre" törekvő, fegyveriparos-hitelbankos bandát. 2. A CIA (1947) és egyes további amerikai titkosszolgálatok működése csak kezdetben volt a választott elnök irányítása alatt. A MAJESTIC-12 program irányítását Eisenhower kérésére Nelson Rockefeller kezdte meg és gyakorlatilag az elnök elveszítette a hatalmat felettük. Hogy mekkora baj volt ez, tökéletesen mutatja Eisenhower leköszönő beszéde 1961 januárjában, amikor a hadiipari komplexum/gépezet demokráciára való veszélyére hívja fel a figyelmet. Az első titkosszolgálatot a fegyveriparos-hitelbankos galeri irányítja, akik saját légierővel, saját katonasággal rendelkeznek és mindenütt ott vannak. És akik sikeresen működtetik a FED-et és az egész Egyesült Államokat, mint a demokráciát háborúval exportáló világhatalmat. Soros György kezdeti "quantumos" tőkéjét is ők állták. Nem kell nagy logika ahhoz, hogy tekintve a Bank of England bedöntése, és a keleti shortolással saját tőkére is szert tett, de nem ezért lett ő az Európai Unió helytartója, hanem a "küldetéstudata" és a sikeres "módszere" miatt esett rá a fegyveres-hitelbankos banda választása: ez a módszer a nemkormányzati civilszervezetek (NGO) alkalmazása a társadalmak befolyásolására. Pedig ismerjük ezt az átkosból: ez a politikai "aprómunka" tengerentúli finomított, ám alaposabb változata. Itt nincs direkt győzködés, itt saját normakontroll felállítása húzódik meg a háttérben, amelyet a politikai hitelrontásra, hangulatkeltésre lehet alkalmazni. A titkosszolgálatokkal együtt pedig anarchiába forduló kormányellenes lázadásokat lehet kirobbantani társadalmi köntösben. Nálunk nem működött, még annyira sem mint a kazahoknál. Miért? Mert mi túléltünk 150 év török és több mint 40 év orosz vendégtartást, mi mindig a túlélésre játszunk és itt, elég volt kivárni a következő választást. Ez volt a magyar neoliberális-neomarxista-szabadkőműves csapda a magyarok számára. Mielőtt még valaki rám fogná, hogy antiszemita vagyok. Kikérem magamnak! Soha nem hittem a kollektív bűnösségben, sőt! Akkor miről is van szó? Jó és rossz harcáról? Nem érdekelnek a titkos szekták. Számomra olyan pénzemberekről van szó, akik művészi szintre emelték a tőkeszerzést, amelyen éppen a demokrácia 3 pillérét, a három hatalmi ágat vásárolják fel: 1. Törvényhozó 2. Végrehajtó 3. Igazságszolgáltató Nézzünk rá az Európai Unióban zajló történésekre. Nem működik a felelősségre vonás sem, mert a fegyveriparos-bankos hatalom kimenti, kimossa az embereit. dr. Anthony Fauci felelősségre vonása járványügyben is bukdácsol. Az amerikai nép alszik: a választott kormány mögé bújt hatalom sorra robbantja ki a háborúkat, a konfliktusokat és hagyják, mert a hatalom elhiteti az elnökökkel, hogy ez az ország érdeke. Pedig nem az ország érdeke, hanem a szűk fegyveres-bankos hatalomé. A háborúk nyertesei: ők, maguk. Szóval lehet boncolgatni a szabadkőművesség, ngo, titkosszolgálatok, góliát államok feletti cégek bevételeit... De valójában soha nem fogunk megoldást találni, ha nem lépünk hátra három lépést és nem nézzük a teljes képet. Összeesküvésért vagyon-elkobzás terhe mellett büntetés járt mindenütt a világtörténelemben. Ahhoz, hogy harcba fogjanak a nemzetállamok pénz kell, meg kell fordítani sürgősen az arányt: extraprofitra extraadóval kell reagálni. Vissza kell állítani a pénzügyi egyensúlyt! Ki kell alakítani egy politikai platformot az ellenérdekeltek között, amely a mérleg másik fele lehet.

Füldinek bizony igaza van! Azt a szemétládát, aki nyíltan az idegen beavatkozás mellett beszél, azt bizony keményen vád alá kéne helyezni. Mi az alkotmány-ellenesség, az ország rendje elleni izgatás, ha az ilyesmi érintetlen marad??

A baj az, hogy az, hogy az Apró-Gyurcsány klánnak nincsenek hiteles személyiségei. A tehetség hiánya propagandával talán ellensúlyozható, de a hitelességhez emlékezetes múlt, és abban valamilyen felmutatható teljesítmény szükségeltetik. A párttaggyűlésre emlékeztető rendezvények közönsége és a belpesti humán értelmiség nem tud mozgósító üzeneteket küldeni a választóknak. Az Amerikából importált előválasztás nem javított, hanem rontott a hitelességen. Még a kevésbé intelligens szimpatizánsok is észrevették az egész cirkusz mesterkéltségét, a favorizált jelöltek gyengeségét, az össze-vissza beszédet és a szöveggel köszönő viszonyban sem lévő cselekvést (visszalép-nem lép vissza, támogat-nem támogat, mond valamit, majd annak az ellenkezőjét, stb.). Bruck úr jól érzékelte, hogy nagyon erőteljes külföldi közreműködés nélkül áprilisban veszíteni fognak, ezért küldött egy komoly segélykérő üzenetet. Áprilisban azonban nem az ellenzék, hanem az ország fog vizsgázni a szabad népakarathoz való viszonyáról. Emellett vizsgáznak azok a külföldi szervezetek is, amelyek egyértelműen megmutatják, hogyan viszonyulnak egy ország, és egy nemzet akaratnyilvánításához. És természetesen vizsgáznak azok a szervezetek és személyek, akinek az a feladata, hogy a választás a vélemény nyilvánításon túli külföldi befolyástól mentes legyen. A Kazah példa intő jel, ahogy az Ukrán puccs, a taxis blokád és a 2006-os események is azok voltak. Érdekes módon a nyugati médiában az ukrán ügyet a média hetekig tematizálta, de a két magyar esemény csupán egynapos címlap-hír volt, és nem is ragozták tovább.