Tuskék nekimentek a lengyel-magyar barátság bázisának
A varsói Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet sorsa hajszálon múlik.
Azt akarom, hogy a világunk megmaradjon olyannak, amiben az emberek lehetnek tökéletlenek. Interjú.
„A neved hallatán sokan a Facebook tiltásra asszociálhatnak és ez nem véletlen. Mit gondolsz, mi lehet annak a magyarázata, hogy a különböző social media platformok nem akarják, hogy az emberek figyeljenek Megadja Gáborra? Mit képvisel az ő szemükben Megadja Gábor?
Valóban korai páciense vagyok a közösségi média cenzúrájának, talán Ambrózy Áronnal együtt. A közbölcsesség szerint minden ember csak két-három embernyi távolságra van az összes többitől, ezért hozzám is visszajutott, hogy engem-minket valóban kitüntetett módon gyűlölnek a térség cenzorai. Biztosan belegázoltunk az érzékenységükbe, az összesbe is. Bár amíg nem volt cenzúra, ez nem volt célunk, de ahogy a viccben mondja a székely: jó lesz ez így is. Kifejezetten zokon veszem, ha nem tiltanak le. A TikToktól már meg is érkezett a figyelmeztetés, hogy még egy dobásom van, tehát ott is sikerülni fog megvalósítanom a leggyorsabb/legrövidebb karriert. Legalább ebben rekorder vagyok, ha másban nem is.
Aki tudja magáról, hogy ő kicsoda, az azt is tudja, hogy mit akar. Ha visszatekintünk az elmúlt pár évre, téged sok szerepben láthattunk már: rockzenész, eszmetörténész, Milo Yiannopoulos legnagyobb hazai elkötelezettje, Századvéges elemző, főszerkesztő, posztmodern jezsuita, elszabadult hajóágyú, a Stallone, Bud Spencer filmek, a Die Hard hangos rajongója, Demeter Szilárd legjobb barátja, de szólíthatnálak Dr. Megadja Gábornak is és még ki tudja mennyi minden más vagy még. Szóval ki vagy te Gábor és mit akarsz?
Ez mind együtt. Szerintem az emberek komplex, összetett teremtmények, tele ellentmondásokkal és feszültségekkel. Számomra inkább azok az emberek furák, akik egy fonalra húznak fel mindent az életükben. Én nem volnék képes erre. Egyszerűen csak olyan dolgokat csinálok, amiket szeretek csinálni (és ebben ritka szerencsés vagyok), és azokra figyelek, akik inspirálnak – a nyolcvanas évek akciófilmjeitől Milo Yiannopoulosig.
És ebben benne is van, mit akarok, pontosabban mit nem: nem szeretném, ha bárki is egy ideológia mentén akarná megszervezni az életünket. Ezért is tekintem az egyetlen érvényes világmagyarázatnak a katolikusokét, mert ők nem eltüntetni akarják az emberi feszültségek nem kívánatos elemeit, hanem számolnak vele. Azt akarom, hogy a világunk megmaradjon olyannak, amiben az emberek lehetnek tökéletlenek, ellentmondásosak és belső feszültséggel telinek. Ez az emberi szabadság záloga.”
Nyitókép: Földházi Árpád, Mandiner