Hova vezet az LMBTQ-törekvések korlátlan támogatása?

2022. január 17. 14:31

Vannak dolgok, amik természetüknél fogva kizárják egymást.

2022. január 17. 14:31
null
Értékközpontú Pszichológusok Munkacsoportja
Értékközpontú Pszichológusok

„A víz eloltja a tüzet, a vas a cseréppel nem vegyíthető, a transzmozgalom radikális követelései felülírják a nők alapvető jogait. Aki konzervatívként vagy keresztényként a melegházasságért küzd, szükségszerűen ellentmondásba kerül majd saját világnézetével.

»Nem lesz több pride, ha végre mi is házasodhatunk és lehetnek gyerekeink! Jogegyenlőséget akarunk, nem többletjogokat.« »Melegházasság, árvák örökbefogadása – ez mindenkinek jó, senkitől nem vesz el semmit. A transztéma, a kötelező névmáshasználat, meg a genderfluiditás - na, az már túlzás, ahogy a meleg Mikulás is. Ne legyen Szűzmária sem transznemű, és a gyerekeket nem kell drag queenekkel érzékenyíteni. De egyébként mindenben támogatom az LMBTQ közösséget!«

Gyakran elhangzó vélemények magyar közéleti személyektől, akik progresszívek, de »egy ponton túl azért mégsem annyira«. Akik akár kereszténynek, hívőnek vallják magukat, emellett támogatják a melegházasságot, de nem szeretnék elsajátítani a politikai újbeszélt, és a woke identitáspolitikát sem érzik magukénak.

»Miért nem lehet valami arany középutat találni?« – teszik fel a kérdést. »Éljünk továbbra is úgy, ahogy eddig, de teremtsük meg mindenkinek a lehetőséget arra, hogy házasságban éljen, gyerekei legyenek. Mi ezzel a baj?«

Az, hogy olyan nagymértékű fogalmi, alapjogi és szemléletbeli változásra lenne mindehhez szükség, ami gyökeresen átformálná a társadalmunk normarendszerét.”

Fotó: Trenka Attila

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Paxillus
2022. január 18. 09:30
A háborúkat sajnos visszatekintve nem lehet megspórolni! Nyilván akkor fogja mindenki kiásni a nagypapa dobtárasát, ha az ő gyerekét éri el ez a fertő. Először jönnek a Breivikek, aztán a fanzáziafdúsabb próbálkozások. Utána jönnek az " ezredesek", akik már nem azokkal a módszerekkel dolgoznak. Ebből a szempontból társadalmi prevenció a gyermekvédelmi törvény
zsuuuzsaaa
2022. január 18. 03:34
Elképzelek egy 21. századi "trendi" svéd, holland kamaszt ... A kamaszkor adott - hormonhullámvasúton száguldás a javából (vagy nyugaton ez is opcionális?), plusz elbizonytalanítják abban, ki is ő valójában (fiú? lány? biciki? gyík?), ezért talán fűvel, fával, majd, hogy ezt a bizonytalanságot elviselje, könnyen legális drogokhoz jut (mert mindent lehet), plusz nyakába zuhan, hogy fehérként legyen bűntudata a létezése miatt is, ha körülnéz városában, látja is, hogy a trójai falóból egyre többen bújnak elő, ennek trendin még örül is (a történelemtanulás nem kötelező a suliban, csak a gender szak, így nem is tudja mi a trójai faló), ez megfűszerezve azzal, hogy többet hall az "elkerülhetetlen klímakatasztófáról", mint bármi másról, élni sincs kedve, úgyis mind meghalunk, a bolygó elpusztul, és ha "szerencséje" van, ráadásnak digitális benszülött, születése óta alig látta a szüleit, barátai nincsenek, csak ismerősei az online térben, valódi emberkapcsolatai tragikusak ... Nos, én nagyon sajnálom ezeket a magukra hagyott gyerekeket :( Nyilván a "maradék", aki túleli, pár évtized múlva a reneszánsz jegyében újra kimondja majd, éljen a férfi és nő házassága, éljen a férfias férfi és a nőies nő, de addig ...
annamanna
2022. január 17. 23:05
A Biblia senkire sem kényszeríti a cölibátust. Tehát gyakorló homokostól nem várható el, hogy "csomót kössön" magára. A Biblia szerint a megszokott nemi magatartás már nemigen változtatható - Pál szerint mindenki abban a hivatásban maradjon meg, amiben elhívta az úr, ha házas volt, maradjon házas, ha egyedülálló volt, akkor maradjon egyedülálló. De aki magát meg nem tartóztathatja, az éljen házasságban, mert jobb házasságban élni, mint égni. Tapasztalat, hogy a buzikat átnevelni szándékozó tanfolyamok és kísérletek kudarcot vallottak, elmaradtak a gyógyult homoszexuálisok tömegei, akikre mutogatni lehetne. Az is tapasztalat, hogy akik falból heteró házasságot vállaltak, azok ennek örve alatt még mélyebbre süllyedtek, lásd Szájer József drogos meleg-orgiáját. Tehát ez semmiképpen sem járható út. Ezek után nem igazán marad már keresztényi válasz - szerintem - mint a házasság ugyanolyan megkövetelése a homokosoktól, mint a heteróktól. Mert a monogám házasságot az Újszövetség nemtől függetlenül mindenkitől megköveteli, ez alól nincs kibúvó. A házassági parancs lényege a hűség, a kitartás, a monogámia, ami a heteroszexuálisokra is érvényes. Csak hát erről kényelmetlen lenne beszélni, jobb szidni azokat, akik "alattunk" állnak. Ha a házassági parancs nem vizezhető fel, akkor pont hogy a monogámiára kellene tenni a hangsúlyt, de erről a fenti poszt mélyen kussolni fog. Pedig ez az, ami az egyetlen megoldása mindannak, amiket feljebb felsoroltam. Két példát tudok rá mutatni: https://telex.hu/foto/2022/01/06/szivarvanycsalad-egyedulallok-orokbefogadas-tegyesz https://www.youtube.com/watch?v=WHcFszMnkU0 Ezek a párok képesek azt teljesíteni, amit a Biblia a heteró házasságoktól elvár. Ha erre képesek, akkor ki és miért akar nagyobb terhet rájuk vetni? A poszter képes ennél többet vállalni? Mutassa be!
annamanna
2022. január 17. 22:54
Ezt az előbb írtam, megismétlem: Szerintem a nemi identitások gyökere a következő: a férfi identitásé az autonómiára való törekvés a női identitásé a kapcsolatokra való törekvés. Ha egy adott, környezet, neveltetés ezeket a törekvéseket nem segíti, nem erősíti, nem hagyja szabadon szárnyalni, akkor az valószínűleg együtt fog járni a nemi diszfória érzésével. Azaz egy olyan fiú-felnőtt férfi, akiből hiányzik az autonómiára való törekvés, az valószínűleg hiányosan, rosszul éli meg a férfiasságot. Erre példaként tudom hozni a napokból a Puskás Peti-botrányt, ahol kiderült, hogy a jóember felvette a felesége nevét, és amikor Puzsér lerohanta, akkor egy "hadsereg" sietett a segítségére, hogy kimentsék szorult helyzetéből, tehát senki sem hitte, hogy képes lenne magát megvédeni, és a leggázabb, hogy ebbe apuci-anyuci is beleszállt, mintha még valami kisfiú lenne, holott saját bevallása szerint már lassan negyven éves. Az ő esetében az autonómiára való törekvés biztosan csorbát szenvedett, és ezért nem hibáztatom, nem mondom, hogy ennek ő az oka. Hogy ez miért alakult így, arra valószínűleg egy nagyobb közösség, több generációra való családtörténet a magyarázat, mindenesetre Puskás Peti viselkedése ezen okok miatt kevésbé férfias, mint ami várható volna tőle. Hasonló, sőt még ilyenebb mondható el a cigányokról, akiknek a kultúrájából egyszerűen hiányzik az autonómiára való törekvés, ezert a férfiasságon agressziót értenek (nem az). Mert más értelmezését nem ismerik. A nőiesség kapcsán nyilván a széteső, szeretetlen családok nevezhetők elsődleges problémaforrásnak. Aki nem tudja eléggé átélni azt, hogy ő kapcsolódik, az biztosan zavart fog szenvedni a nőiesség megélésében. Ez inkább a nyugatias társadalomban felerősödő probléma, bár ott is megjelenhet, ahol a nőket elzárják, lakat alatt őrzik, elszigetelik. Ez utóbbi esetben a nőiesség torz lényegévé a szexuális csábítás válik (nem az). Az agresszió kontra szexuális csáberő egyfajta torz átértelmezése, groteszk kiforgatása, eltúlzása a nemiségnek. És ezzel megkerülhető az autonómiára kontra kapcsolatra való törekvés kettőssége. Az alábbi idézetben látszik, hogy Isten kifejezetten ezt a lényeget emelte ki és nehezítette meg mindkét nem számára: 1Móz 3,16. Az asszonynak monda: Felette igen megsokasítom viselősséged fájdalmait, fájdalommal szűlsz magzatokat; és epekedel a te férjed után, ő pedig uralkodik te rajtad. 17. Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, a melyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban. 18. Töviset és bogácskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek fűvét. 19. Orczád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz. Vagyis a kapcsolatok és az autonómia elérése fájdalmassá válik. Sok esetben ez válhat annyira fájdalmassá is, hogy az ember le is mond róla. A Moulin Rouge c filmben pl feltűnő, hogy a hősszerelmes törekszik kapcsolatra, és a női főszereplő autonómiára, mert az eredeti céljaik nyilván már teljesen elérhetetlennek vagy túl megalázónak, nehéznek, fájdalmasnak tűnnek. A darab előrehaladása során azonban a nő megtanulja értékelni a kapcsolatot, a férfi pedig önállóbbá válik. Mindkét részről végbemegy egyfajta fejlődés, érés. (Plusz: a biszexualitás éppenséggel pont nem menő. Viszont óhatatlanul bekövetkezik, ha valaki férfiként nem törekszik az autonómiára, és a férfiasságot az autonómia helyett az agresszióval azonosítja. Az autonómia lényege, hogy nem fekszik le kritikátlanul a hatalomnak. Aki ezt megteszi, annak a férfiassága akkor is sérülni fog, ha ennek egyáltalán nincs tudatában. Nem azt mondom, hogy a lázadó a Zigazi Férfi, csak legyen azért mégis valamiféle tartása, önállósága, próbáljon kicsit távolságot tartani, és ne fogadjon el bármit.)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!