Megszületett a döntés: Olaf Scholz ismét indul a kancellári tisztségért – Boris Pistorius szabaddá tette az utat
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
1975 tavaszán megkezdte működését a Vörös Hadsereg Frakció terrorszervezet második generációja.
„Idén kilencvenkilenc (99) éve, hogy megalakult Hitler kormánya (1933 január 30-án nevezték ki birodalmi kancellárrá). Koalíciós kormány volt kezdetben, amelynek az NSDAP-n kívül a Német Nemzeti Néppárt is tagja volt.
A történelem aztán sok nevet örökre belevésett a kollektív tudatunkba abból a kormányból, illetve az 1933 után létezett és egészen a háború végéig fennálló kormányokból.
Így például ki ne ismerné magának a kormányfőnek (kancellárnak), Adolf Hitlernek a nevét?
Aztán ott van Joachim von Ribbentrop, birodalmi külügyminiszter, aki szovjet kollégájával, Vjacseszlav Mihajlovics Molotovval együtt nevet ad a Hitler – Sztálin paktumnak, amelyet azonban mégsem lehet nevén nevezni, mert akkor még inkább kilógna a lóláb, vagyis a két rendszer egylényegűsége. Apró érdekesség: e paktum alapján osztják fel maguk között Lengyelországot, s támadja hátba Sztálin kelet felől az élet-halál harcot vívó lengyeleket.
Majd az NKVD hóhérai a katyni erdőben 25-30 ezer lengyel tisztet, egyetemistát, értelmiségit, hazafit lőnek bele tömegsírokba, s amikor a londoni emigráns lengyel kormány ezt jelzi Churchillnek, ő ennyit mond a lengyeleknek: fogják be a szájukat, csak nem képzelik, hogy ilyen semmiség miatt kiugrasztják Sztálint a Hitler elleni koalícióból...
Ezt nevezzük a Nyugat felsőbbrendűségének.
Aztán a nürnbergi perben a szovjet főügyész még feláll, és ujját vádlón előre nyújtva ráolvassa a német vádlottakra a katyni mészárlást. Az angol, a francia meg az amerikai ügyészek pedig a cipőjük orrát nézegetik közben – s a lengyelek, akik mindvégig a jó oldalon harcoltak, megkapják jutalmul azt, amit mi büntetésből: negyven év kommunista (rém)uralmat és szovjet befolyást.”
Nyitókép: Ficsor Márton