Alkotmányos rend vagy káosz

„A nyugatiak mindig jó érzékkel találtak ki különböző elveket és izmusokat, amiket aztán szívesen (sőt szívtelenül) toltak le más népek torkán. Egyik újsütetű varázsszavuk a jogállamiság, amivel éppen a keresztény-nemzeti kormányokat (siralmasan kevés van belőlük) zsarolják. Adatokat, tényeket ugyan nehezen találnak a vádak bizonyítására, sőt sokszor éppen a jogállami alapokat kellene lebontani az akaratuk beteljesítéséhez. Jellemző, hogy a választásokat csalással és hazugsággal megnyerő, a tüntetőkre rendőrattakot vezénylő Gyurcsánnyal nem volt bajuk, a törvényesen hatalomra kerülő, népszavazásokkal és konzultációkkal a többség véleményét kikérő Orbán-kormány viszont csípi a szemüket.

Ez odáig fajult, hogy néma helyeslésük mellett itteni ügynökeik annyira felbátorodtak, hogy nyíltan a jogállamiság lebontásával kezdtek fenyegetőzni. Ellenzéki politikusok, sőt egyetemi tanár és volt alkotmánybíró is elképzelhetőnek tartja, hogy az alkotmány figyelmen kívül hagyásával, kétharmados törvények feles elfogadásával gyakorlatilag lebontsák a jogállamot.

Aki tavasszal győz, annak jogában áll ezt megtenni (persze csak akkor, ha azok ők lesznek), mert szerintük a jelenlegi kormány lábbal tiporja a demokráciát (bár az segítette hatalomba háromszor egymás után) és a jogállamot. A vélt lábbal tiprást azonban egy valódi lábbal tiprással igyekeznek helyrezökkenteni, ezzel lerombolva az alkotmányba, a jogállamba vetett hitet. Ez – mint arra sokan rámutattak – roppant veszélyes út, hiszen a rendbe, a törvényekbe vetett hit megingatása nagyon gyorsan káoszhoz vezethet.

E veszélyes tendenciák láttán Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke nyílt levélben fordult a három legfőbb közjogi méltósághoz, hogy garantálják a demokratikus jogállam alappillérének, az Alkotmánybíróságnak az alkotmányos rend szerinti működőképességét.

Ehhez kapcsolódóan javasolta a Kúria elnöke, Varga Zs. András az Országos Bírói Tanács múlt szerdai ülésén, hogy a tanács adjon ki egy nyilatkozatot, amelyben kifejezi elkötelezettségét a bírói hatalom, valamint az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránt. Ezt azonban a bírói tanács elutasította. Ép ésszel, a demokrácia és a jogállam iránti elköteleződéssel nehéz megérteni, hogy egy ilyen magától értetődő dolgot – különösen az utóbbi idők ellenzéki fenyegetőzéseinek függvényében – miért nem lehet támogatni?”