Nem. Én azon sokak egyike vagyok, akik hetente többször járnak a Városligetbe jellemzően kisgyerekkel vagy sportolni. Én voltam az, aki éveken keresztül kerülgette babakocsit tolva a zúgó, dübörgő munkagépeket, a földhányásokat, a kordonokat meg a mobilkerítéseket.
Pont nem sokkal azután kezdődött ez az őrület, hogy ideköltöztünk direkt a Városliget közelsége miatt, és bár a Liget valóban felújításra szorult, ami valóban mindenképpen járt volna kellemetlenséggel, de az építőipari munkák mint a sétányok burkolatának helyre pofozása, a padok cseréje, a sportpályák, játszóterek felújítása és mosdók építése, meg a lepusztult felesleges épületek elbontása és a helyük parkosítása még lassú tempóban sem tartott volna két évnél tovább.”
Nyitókép: Ficsor Márton