Próbaüzem

„A miniszterelnök az államfővel szemben terrorelhárító csodafegyvert alkalmaz anélkül, hogy az utcára tóduló tömeg fennszóval kérdőre vonná, vagy legalábbis akként nyilatkozna, hogy nocsak. Volt egy hosszabb tényfeltáró cikk a Direkt36-on, evvel a tárgykör le van tudva, de hát mi egyebet is várhatnánk. Pegasus-ügyben a kormányzat hónapokon át összevissza hazudozott, és nyilvánvaló módon a továbbiakban is ezt tervezi. Paradigmatikus ilyen szempontból a belügyminiszter válasza Szél Bernadettnek. A képviselő azt kérdezte, hogy ki rendelte meg a Pegasust, Pintér pedig azt felelte, hogy Magyarország demokratikus jogállam. Noha mindenki tudja, hogy (1) nem demokratikus és (2) nem jogállam, ugyanis jogállami körülmények között a kormánytisztviselő indokoltnak érezné, hogy a hozzá intézett kérdésre érdeminek látszó választ adjon, vagy ha ehhez mégse fűlik a foga, akkor a problémának az asztalról való lesöprését kevésbé pökhendi módon oldja meg.

Áder e lapszámunk megjelenését követően már csak százharmincnyolc napig lesz a hivatalában, eszerint őt monitorozni igazából fölösleges. Utódát elvileg a nép választja képviselői útján, de valójában ez a teher is a kormányfő vállára nehezedik. Schmitt Pál sajnos már nem jöhet szóba, noha ő az az ember, akit az isten is magyar államfőnek teremtett, mindenki más csak pótmegoldás lehet. Veszélyforrásnak a leendő jelöltek közül nyilván senki se tekinthető, mindamellett az ördög nem alszik, tehát a körmükre kell nézni nagyon. Ami Áderrel történt, az volt a próbaüzem. A leendő érintettektől elváratik, hogy megfigyeltetésük tényét honfiúi büszkeségtől dagadó kebellel akceptálják. »Egész világ reánk, sorsdöntő népre, bámul. / S Hadúr figyel reánk a csillagok felett.«”

Fotó: MTI/Földi Imre