A közösség (societas civilis) iránt eredetileg elkötelezett konzervatívok azért álltak a modern, centralizált állam oldalára, mert mindenekelőtt rendpártiak voltak.
„»Hobbes Leviatánjának (1651) híres borítóján elsőre a világi hatalmat megjelenítő óriást – a szuverént – vesszük észre, mert arányai lenyűgözők s mert szemmel láthatólag „nincs a földön hozzá hasonló hatalom«. Kevesen gondolkodnak el azon, miért van az egyik kezében kard, a másikban pedig pásztorbot. És még kevesebben veszik szemügyre – pláne nagyítóval! – azokat a különös ábrákat, amelyek a metszet alsó részén láthatóak. Pedig az ördög a részletekben rejlik.
A néző szemszögéből baloldalon (de jellemző módon a szuverén jobb keze ügyében!) egy erődöt látunk, alatta egy koronát, aztán egy ágyút, fegyvereket, legalul pedig egy síkságot, amelyen két hadsereg csap össze. Ezek egytől-egyig a hatalom közvetlenül megnyilvánuló nyers realitását mutatják be. A másik oldalon ugyanebben a rendben egy templom, egy püspöksüveg, és a fegyverekkel egy vonalban a szellemi hadviselés eszközei láthatóak: egy megfoghatatlan villámlás, alatta pedig a fogalmi megkülönböztetéseket szimbolizáló vasvillaszerű éles vágóeszközök sorakoznak. Ha tovább nagyítjuk a részleteket, az is kiderül, hogy e szerszámok ágain feliratok láthatóak és az egyiken alig láthatóan fel van írva a következő szópár: directe és indirecte.
A közösség (societas civilis) iránt eredetileg elkötelezett konzervatívok azért álltak a modern, centralizált állam oldalára, mert mindenekelőtt rendpártiak voltak, továbbá a liberális civil társadalom és a piac hegemóniájával szemben érzett ellenszenvük erősebb volt a régi típusú monarchikus rend (a nevezetes »anarchia + 1«) iránt érzett nosztalgiájuknál. Marx megvetését azzal érdemelték ki, hogy a kommunistákkal ellentétben még mindig csak egyensúlyra akartak törekedni az állam, egyház, a civil társadalom és a piac tényezői között – s aki ilyen kesztyűs kézzel akart bánni a hanyatló polgári civilizációval és nem a burzsoázia (tehát a liberális civil társadalom) azonnali összeroppantását tűzte ki célul, az Marx szemében történetileg irreleváns tényezőnek számított és semmit nem értett a nyugati civilizáció válságából. Ma már tudjuk, hogy számos tévedéstől övezetten ugyan, de ez a radikális kritika megalapozottnak bizonyult. A liberális »rendszer« alapja az indirekt hatalom.”
Fotó: Facebook
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
A magyar párton fog múlni Románia fejlődése is.
