Bajnai, ez fájni fog

„E program végrehajtása fájni fog” – a fél ország a tévére meredt 2009 március végén, amikor Gyurcsány Ferenc bemutatta az utódját, az addig nem túl ismert Bajnai Gordont, aki rövid parlamenti sajtónyilatkozatában közölte, őszintén, nyíltan fog beszélni.

Pár hónappal később, decemberben is a fájdalomra hivatkozott az akkor már megválasztott miniszterelnök. Azt mondta, az fog fájni az egész országnak, ha bárki felelőtlenséggel, populizmussal, vagy csodavárással vág neki a 2010-es választásnak.

Harmadszor pedig 2013 novemberében, az Együtt párt színeiben riogatott a fájdalommal,

mert kemény intézkedéseket kell bevezetni.

Kínos és méltatlan helyzet

Ez utóbbit szerencsére megúsztuk, s könnyen elképzelhető, hogy most Bajnai a saját bőrén lesz kénytelen megtapasztalni ezt a felettébb kényelmetlen érzést.

Az ugyanis egészen nyilvánvaló, hogy a Városháza-ügyben játszott szerepe miatt neki már most fáj és a jövőben még inkább fájni fog. Mert minél többet magyarázkodik a Facebook-oldalán, nyilatkozik a vele kesztyűs kézzel bánó sajtónak, egyre kínosabb hallani, olvasni, hogy milyen izzadságszagú erőlködéssel próbál kimenekülni ebből a roppant kínos és méltatlan helyzetből. De ahelyett, hogy tisztázná magát vagy legalábbis csökkentené a felelősségét, még jobban belegabalyodik, még mélyebbre húzza a korrupciógyanú kíméletlen mocsara. Ellentmondásokba keveredik, olyan dolgokat állít, amelyek vagy nem életszerűek, vagy 

Már az abszurdum, hogy egykori miniszterelnökként részt vesz egy ilyen borzasztóan kényes, meglehetősen gyanús üzleti tárgyaláson, amelyen neki az lett volna a szerepe, hogy közvetítsen a biznisz tető alá hozásában. De ha el is ment, mert nem sejtett rosszat, előbb-utóbb rá kellett jönnie, hogy durván ki akarják őt használni. S ekkor sem kérte ki magának, nem csapta rá az ajtót a díszes társaságra, hanem szépen, kulturáltan – mint egy higgadt bankár a Cityből – végigülte a tárgyalásokat.

Erre mondta azt Bajnai a 24.-hunak, hogy egy idő után valóban túlment a társalgás azon a határon, amit észszerűnek és elfogadhatónak érzett, és rossz érzése is támadt. De manipulált felvételről beszélt, a vágatlan verzió őt igazolná – jelentette ki.

Nos, ez elég vérszegény magyarázat.

Harcostársból maradt az egykori kolléga

Erre a tárgyalásra egyébként a fővárosi ingatlanbizniszeket menedzselő Gansperger Gyula kérésére ment el, s róla is egészen másképp beszél most, az interjúban, mint azon az ominózus megbeszélésen. Az Anonymus-maszkos felvételén úgy fogalmaz, hogy „Gyula viszont régi harcostársam. Sokszor több mint a barátság, együtt küzdöttünk a barikádokon”. 

A portálnak viszont a napokban azt nyilatkozta, hogy Gansperger nem a barátja. Tehát a több mint barátságból nem barátság, csupán „egykori kollégám” lett pár hónap alatt. Erre a sajátos átalakulásra pedig azt a magyarázatot adta, hogy korábban túl költőire sikeredett a mondata.

Az pedig mennyire életszerű, hogy a botrány kitörése után nem hívta fel Ganspergert, s nem üvöltötte le a fejét, hogy

mi a büdös »francba« (ide nyilván nyomdafestéket nem tűrő szó illene) kevertél te engem??!!” Bajnai ezzel szemben azt állítja a 24.hu-nak, hogy nem kereste Ganspergert, sem az egykori barátja őt. S hogy miért nem? „Nincs miről beszélni” – válaszolta az újságírónak. S nem akarta – folytatta –, hogy „újabb lehallgatott és megvágott telefonbeszélgetésen kelljen csámcsogni”.

Van ember, aki elhiszi ezt? Tényleg nem kellett volna átbeszélni, hogy történhetett meg ez a példátlan skandallum?

Bajnai azt is kifejtette Anonymus felvételén, hogy nem Bartscsal beszélt a Városháza fejlesztéséről (azaz az ingatlan nagy részének az eladásáról), „hanem azzal, aki jóval felette áll”. Akkor nem nevezte néven az illetőt, a 24.hu-nak azonban azt mondta, Tordai Csabára gondolt, aki a vagyonkezelő igazgatóságának az elnöke és a főpolgármester jogi főtanácsadója.

Ez a magyarázat viszont azért sántít, mert Tordai messze nem áll jóval Barts felett. De ha valóban rá is gondolt, miért nem nevezte a nevén? Pár mondattal később, más összefüggésben ugyanis hosszan ecseteli, hogy ki is az a Tordai – majdnem az egész életútját felvázolta –,

Cápák, jutalékok

Ennél talán még fontosabb, hogy a tárgyaláson azt mondta Bajnai, megtudta ettől a bizonyos „jóval felette állótól”, hogy van szándék a fejlesztésre, vannak érdeklődők is, de a legtöbb magyarnak nincs elég tőkéje hozzá. Ebből nehéz nem arra gondolni, hogy az ingatlan legalább egy részének az eladásáról cseverésztek. Ehhez képest a mostani nyilatkozatában lazán az olvasó képébe tolja, hogy „eladásról nem volt szó itt sem, ezt csak a Fidesz pártsajtója állítja”. 

Az exkormányfő a tárgyalás talán legizgalmasabb szakaszában arra hívja fel a partnerei figyelmét, hogy a fővárosban hatpárti koalíció működik. „Itt valaki megszagolja egy dealnek, egy üzletnek a lehetőségét, akkor rögtön mindenki magát akarja közvetítőként betenni. Azért, hogy aztán valami jutalékot kérhessen” – fogalmazott, és azt is világossá tette, hogy rengeteg ilyen cápa úszkál a tóban, és egy nagykoalícióban mindenkinek vannak részterületei.

– jelentette ki.

Ehhez képest a 24.-hunak már Grál-lovagként állította be magát, hiszen – mint mondta – kissé ingerülten reagált a partnerei provokációjára, és szerinte az olyan közvetítőket nevezte cápáknak, akik megoldást ígérnek. S kijelentette, nem állított olyat a tárgyaláson, hogy a Városházán jutalékos rendszer működik, hanem az általános magyarországi tapasztalataira hivatkozva mesélte mindez.

Na, persze.

Feljelentések is történtek

A példákat hosszan lehetne még sorolni, de már ezekből is látszik, Bajnainak lenne mit tisztáznia. Beszélhetne az egész ügy előzményeiről, Gansperger szerepéről, továbbá arról, valóban mit tud a városházi viszonyokról, és nyilván választ kellene adnia arra a nyomasztó kérdésre is,

Ezért egyértelmű, hogy az ő érdeke is, hogy részt vegyen a Városháza-gate-et kivizsgáló bizottság ülésén. Persze megteheti azt is, hogy nem megy el, mondván, nem kíván átlátszó politikai játszma részese lenni. Az ügyben azonban számos feljelentés is történt, a hatóságok megkezdték az eljárásokat. Ha viszont a rendőrség invitálja, arra a szívélyes kérésre már nem mondhat nemet, ráadásul tanúként igazat is kell mondania.

S könnyen elképzelhető, hogy ez már fájni fog Bajnainak. S nem kicsit, nagyon.

(Fotó: Anonymus)