Német, ne lopj, mert…
A legújabb német ideológia, a jogállamiság-fétis mögött ott a pőre mohóság, a szerzési vágy, az inger, hogy amit ők már nem termelnek meg maguknak, azt elvegyék mástól.
Amíg Németország kiszorítaná a nukleáris energiát Európából, Franciaország és szövetségesei kitartanak mellette. Egységet a sokszínűségben – az energiaügyekben is!
Energia: kell.
Kiszámítható energia kell.
Hosszú távon kiszámítható, stabil, fenntartható energia kell.
Úgy tűnik, ezt az egyszeregy egyszerűségű maximát is hajlamosak elfeledni vezető döntéshozók a világban. De főleg Európában. Annak is kellős közepében, (eddigi, egyelőre) vezető ipari, gazdasági hatalmában, Németországban.
Pedig kiszámítható, stabil, fenntartható energiatermelés nélkül nem lesz kiszámítható, stabil, fenntartható gazdaság, ipar, szolgáltatás. Nem lesz új kibontakozás, növekedés, bővülés, de valójában még stagnálás sem.
Európa (az EU) elég sok válaszúthoz érkezett az elmúlt tíz-tizenöt évben – és itt a legújabb válaszút, az energiabiztonság kérdése. Miből, hogyan, miként mérlegelve és mennyi áldozatot vállalva biztosítjuk az energiát saját országaink számára?
A válaszok keresése éppen most egy évtizedek óta nem látott európai energiaválság közepette zajlik, s az irány kétfelé mutat, ami megint csak szakítópróbákhoz vezethet.
Az egyik irány hangadói a legtöbb nyugati országban uralkodó nézet képviselői, a zöld-baloldali pártoktól a velük egy hangon megszólaló mainstream médián át a már évtizedek óta erre kondicionált és a mai legfiatalabb nemzedékek esetén már egyenesen radikalizált lakosságig. Greta Thunberg csak a jéghegy csúcsa:
aminek a vége a minden korszakban szükséges, optimista, küzdeni, alkotni és változtatni vágyó, tettre kész fiatalság színre lépése helyett a minden eddiginél totálisabb atomizáltság, enervált, beletörődő tétlenség lesz. A surrogó szélkerekek majd néha megtermelik a Netflix bámulásához az áramot, néha meg nem.
A másik irány hangadói azok, akik a reálpolitikát és egyáltalán, az alapvető túlélő ösztönöket, a nemzeti és civilizációs önfenntartás parancsát követve nem hajlandóak engedni újdondász ideológiai kényszereknek, látják a fától az erdőt, és csakis addig kívánnak kísérletezni a társadalmat és gazdaságokat fenntartó rendszerekkel, amíg azok alapvető stabilitása nem sérül.
húzzuk alá háromszor és még százszor! Nem szemetelünk, nem pazarlunk – sem energiát, sem élelmiszert, sem más javainkat –, észszerűen takarékos, fenntartható életvitelre törekszünk a háztartástól a közlekedésig, naná. Kis odafigyeléssel a legtöbb európai ember, Portugáliától Magyarországig kábé a felére csökkenthetné az ökológiai lábnyomát, odafigyelve az energiapazarlás elkerülésére is.
De ettől még az új típusú energiaforrások nem lesznek egyik napról a másikra fenntarthatóbbak, kiszámíthatóbbak. Üdvös, ha nő a megújuló energiaforrások kihasználása, de e technológiák sem mindenhatók még, és egyébként is, minden ország más adottságokkal rendelkezik. Magyarországnak nincsenek magas hegységekből lezúduló, bővizű folyói, mint Svájcnak vagy Norvégiának. Nincsenek tágas, örökké szeles tengerpartjaink se, mint Dániának vagy Németországnak. És ugyan elég napsütéses a magyar hon, de azért nem Izrael vagy Algéria szintjén.
És erre nem árt emlékeztetni az illetékes német minisztert is, aki Berlin eddig jellemzően fű alatt, illetve süppedő szőnyegű szobákban képviselt össz-európai parancsuralmi nézeteit látványos nyíltsággal mondta ki a minap.
Németország ügyvezető környezetvédelmi és nukleáris biztonsági minisztere, Svenja Schulze kijelentette, hogy ellenzik az atomenergia felvételét az EU zöldfinanszírozási rendszerébe. „Nem akarjuk az atomenergiát, nem tartjuk fenntarthatónak, és nem akarjuk, hogy az EU is támogassa” – mondta Schulze a Funke Mediengruppe lapjainak. A szocdem politikus szavai nyilván a formálódó szocdem-zöld-liberális német kormány nézeteit is tükrözik.
Németország a saját, ideologikus hevületből radikális gyorsasággal elkövetett energiapolitikai átállását tehát
Úgy is, hogy a nekik nem tetsző energiaforrásokat kiszorítanák az EU kedvezményezettjei közül.
Ezzel szemben Franciaország és vele együtt 12 uniós tagállam, köztük Magyarország továbbra is bízik az atomenergiában, és várja, hogy a Bizottság a támogatható, zöld energiák között listázza azt.
Ráadásul Macron épp kedden jelentette be azt, hogy több évtized szünet után új atomreaktorokat épít Franciaország, hogy az elszálló energiaárak gazdasági hatását jobban ki tudja védeni, csökkentse a más országoknak való energiakitettségét, és közben még határozottabban tudjon küzdeni a 2050-es klímacél érdekében is – fogalmazott a francia elnök.
A legújabb megszólalások minden korábbinál élesebben mutatnak rá az EU-n belüli két irányvonal fokozódó szembenállására. Akik könnyen megoldják megújulókból az energiaigényüket, illetve akik példátlanul ideologikus okokból húzzák ki maguk alól a lehető legbiztosabb energiaellátás szőnyegét, szembekerülnek azokkal,
Vagy épp a lehető leghosszabb távon, lehető legolcsóbban és lehető legkiszámíthatóbban biztosítható más energiforrásokra – köztük a folyamatosan és fenntarthatóan érkezni képes orosz vagy egyéb forrásból érkező vezetékes gázra.
Egységet hát a sokszínűségben – az energiaügyekben is!
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP