Már a Dubaj is nehezen érthető (úgy földrajzilag, mind nőjogilag), onnan azonban világszerte 201 desztináció érhető el átszállás nélkül, Párizs, Nizza, Berlin, Luxembourg, vagy a frankofón Bukarest, mi szem-szájnak ingere – erre ő rábök az orbáni Magyarországra, amely az isztambuli egyezményt se ratifikálta. Persze lehet, hogy épp Pestre volt legolcsóbb a jegy, akkor viszont igazán nem dráma, hogy a magyar idegenrendészet továbbszállította őt a szintén biztonságos Szerbiába. Hisz a férjtől való elrejtőzés követelménye itt is, ott is egyformán teljesül, sőt. (Reméljük legalábbis, hogy férje nem látja a belgrádi jogvédők által készített kis videót, amelyben a nő Szerbiából szidja Magyarországot.)
Megnyugtató lenne, ha az Európai Bizottság tisztviselői levezetnék, miért kellene egy, az Egyesült Arab Emírségeken keresztül obskurus körülmények között beutazó kongóit nyitott befogadóközpontba szállítani, hogy onnantól kezdve szabadon járhasson-kelhessen a schengeni övezetben. Ha ugyanis őt beengedi a hatóság, akkor legközelebb az afganisztáni kiképzőtáborban tett kitérővel berepülő szomáliai férfit is fogadnia kellene szemrebbenés nélkül.
Végül pedig jó volna tudni: ha egy üzbég-brit kapcsolatokkal rendelkező ügyvéd számára nincs más megoldás, mint illegálisan Európába betörni, akkor a másik 6–8 millió üldözött hazara számára miért lenne.Vagy ha számukra sincs, akkor az Európai Bizottság tisztségviselői hol tervezik őket elszállásolni Watermael-Boitsfort-i rezidenciájuk környékén. A határkerítés előtt pózoló Márki-Zay Péter pedig mit tenne velük, ha ők landolnának apránként Ferihegyen a dubaji (vagy a brüsszeli) járattal.”