A Naftali Bennett vallásos-nacionalista miniszterelnök által vezetett izraeli kormány sikerrel vészelte át a napokban századik napját, ami jóval több, mint amennyit riválisai jósoltak neki.
„Alegnagyobb veszélyt voltaképpen az első napokban élte túl a nyolcpárti, nacionalistáktól szélsőbaloldaliakig és arabokig terjedő koalíció, amikor is dezertőr képviselők nem szavazták meg a kormány felállítását, 60-59 arányban nyerve el a parlament bizalmát a 120 fős Kneszetben. A jelek szerint viszont semmilyen akadálya nincsen a büdzsé elfogadásának, melynek határideje november 14, s mely – ha nem kerül elfogadásra – egyébként akár a kormány bukását is jelenthetné. Bennett nyugodtan ünnepelhette szukkot ünnepét, annak tudatában, hogy első száz napját túlélte, és ez már önmagában teljesítmény – írja elemzésében Gil Hoffman. Az alábbiakban áttekintjük a Bennett és kormánya előtt álló főbb kihívásokat a bel- és külpolitika terén egyaránt.
A fő kihívások az új kormány előtt a koronavírus újabb hulláma (és variációi) lehetnek, illetve egy a Hamásszal vagy a Hezbollahhal való konfliktus esetleges eszkalálódása. A Rá'ám arab párt azonban az utóbbi időben finomított korábbi állásfoglalásán, miszerint egy ilyen konfliktus esetén kiszállna a kormányból, hiszen – mint az Walid Taha képviselő kijelentette –, nem lenne olyan felállás, mely megfelelőbb lenne az általa képviselteknek – itt nyilván Benjamin Netanjahu esetleges visszatérésével riogatott a politikus.
Az egyik konfliktus, hogy Bennett láthatóan engedett a baloldali programnak az izraeli telepek ügyében.
Noha korábban maga is telepen lakott, és politikája eddig vallásos-nacionalista volt, úgy néz ki, az ingatag koalícióban kénytelen volt balra tolódni. Nemrég az Izraeli Véderő zsidó telepesek szőlőjét ásta ki az Arugot farmon, arra hivatkozva, hogy a terület hivatalos birtokosai ismeretlenek. Az ilyen területek az állam eddig sajátjaiként kezelte, az új kormány alatt viszont automatikusan palesztin területként kezelik azokat. Bennett kritikusai azt állítják, hogy a palesztin politika célja az egyes izraeli telepek egymástól való elszigetelése. A kritikusok ironikusnak látják, hogy míg Bennett korábban az izraeli szuverenitás Ciszjordánia úgynevezett "C" területeinek egészére való kiterjesztésével kampányolt, most küzdelem nélkül adja át a "C" területet. »A palesztin földfoglalásokat nehéz lenne nem észrevenni. A farmra vezető úton a palesztinok legalább egy fél tucat illegális kőfejtőt állítottak fel, elpusztítva a bibliai tájat és körülzárva három izraeli telepet a környéken: Ma'ale Amoszt, Ivej Nahalt és az Arugot farmot« – írja Caroline Glick újságíró.”
Fotó: RONEN ZVULUN / POOL / AFP
A tiszás jelölt-jelöltek elsősorban az a felső réteg, amely nemcsak politikai ambíciókkal rendelkezik, de amelynek Magyarországon kisebb vagyonkája, tehát valamekkora szabadsága és mozgástere is van hozzá, hogy belépjen a politikába.
A magyar kisvállalkozók életében ritkán jön el az a pillanat, amikor egy kormányzati bejelentés tényleges, forintban mérhető könnyebbséget ígér, nem csak szlogeneket.
Zavarba ejtő lelkesedéssel dicsérte Orbán Viktor futballpolitikáját, mondván, mindaz a példaértékű segítség, amelyet a magyar kormány közismerten a sportnak ad, a következő nemzedék egészségében, szemléletében, inspirációjában, versenyképességében térül meg többszörösen.
Gulyás Virág Hayvi Bouzo szíriai újságírónővel beszélgetett a Közel-Kelet politikai bonyolultságáról, a propaganda hatásáról és a mesterséges intelligencia szerepéről az információ terjesztésében.
De sose feledjük azt a szégyent és csúfságot, hogy a feleségét akarta »csak« zsarolni, hogy maradjanak meg az állásai.
Senkinek sem kegyelmeznek.
Egyre többen utasítják el az EU-s menekültelosztási kvótákat.
