Ha egy feminista szerint nem minősül sikernek és büszkeségre okot adó ténynek, ha egy nő elvezet egy kilencfős nonstop háztartást a maga logisztikájával, akkor hogyan várjuk el, hogy egy faragatlan macsó elismerje az emögött álló teljesítményt?
De arról is érdekes lenne látni egy statisztikát, hogy a szégyenletes szexuális visszaélések áldozatai között hány olyan van, aki csonka családban nőtt fel, és hány olyan, akinél volt otthon egy odafigyelő, érzelmi biztonságot adó anya, egy férfimintát mutató édesapa és akár több testvér. Csak mert mifelénk, ahol ez adott, soha senkit nem környékeztek meg beteglelkű pedofilok – ami akár arra is utalhat, hogy egy erős, stabil nagycsalád efféle védő-megelőző funkciókat is elláthat. Tényleg csak tipp.
Viszont sunyin megbúvik az eszmefuttatásban egy nem kevésbé érdekes félmondat: hogy tudniillik azok tekintik alacsonyabb rendűnek a nőket, »akik még mindig járnak templomba«.”
Borítóképünkön Perintfalvi Rita teológus