David Pressman lehetséges utódja is bevédte Orbán Balázst: „Valakit azért törölni, mert nem tetszik a hite és az értékei, elfogadhatatlan”
Bryan E. Leib szerint a woke-vírus Amerikában az egyetemi kampuszokon vert gyökeret.
Szerencse, hogy az Andrássy út 60-ban ma múzeum működik...
„Nincs új a nap alatt! Az ELTE-n 32 év után sem történt meg a rendszerváltás. Mást gondolni nem szabad és beszélgetést szervezni sem. Szerencse, hogy az Andrássy út 60-ban ma múzeum működik...
az ELTE-n régi komcsi hagyomány, hogy a vállaltan jobboldali, nemzeti véleményformálók, gondolkodók még hallgatói közösségek vendégeiként sem szívesen látott emberek, ezért rendre tiltva vannak.
erre a régi komcsi hagyományra épülő ökölszabály, hogyha valaki(k) mégis átcsúszna a vörös szűrőn, akkor a már meghirdetett rendezvény körül a liberók csinálnak hisztit, nyivákolást és egészen addig szítják a hangulatot és tesznek házon belüli feljelentéseket, amíg intézeti-, kari-, vagy épp kollégiumvezetők meg nem hátrálnak és nem tiltanak le egy-egy rendezvényt, ahol nem szélsőséges liberális vagy baloldali marhaságokkal traktálnák a hallgatókat.
Ez az úgynevezett »cancel culture«, magyarul talán a legérthetőbben: az »elhallgattatás gyakorlata«.
Így volt ez akkor is amikor első éves ELTE ÁJK hallgatóként történelmi kirándulást szerettünk volna szervezni és letiltották. Így volt, amikor hallgatói vezetőként közéleti vagy épp választási vitát szerettünk volna tartani és azonnal megakadályozták. Azóta eltelt egy évtized és a magyar egyetemeken nem változott semmi.
Sőt, a helyzet csak egyre rosszabb. Az öreg komcsikat felmenő rendszerben váltják a szélsőbalos, neomarxista álzöldek és az agresszív genderszorongó liberálisok, akik egyszerűen nem tűrik, hogy a magyar egyetemeken akár csak vitába szálljanak velük.
Nem vitáznak, más véleménynek teret nem engednek. Már abból is hisztérikus vitákat generálnak, ha egy egyetemi intézményben az ő világnézetüktől jobbra állók, legitim vitába szeretnének bonyolódni. Az oroszlán barlangjába nem hogy bemerészkedni nem lehet, megpróbálni sem szabad.
Persze, ha OSF, TASZ, Amnesty, Helsinki, stb. álcivil politikai szervezetek érkeznek érzékenyíteni, jogvédeni vagy épp csak simán politizálni - ami cseppet sem bújtatott alaptevékenységük - az jöhet! [...]
Mikor jön el az idő, hogy az egyetemeken a fiatal értelmiség, a jövő vezetői szabadon, szervezett körülmények között beszélgethetnek, vitatkozhatnak?
Mikor jön el az idő, hogy nem csak olyan eseményt lehet tartani, olyan embert lehet meghívni, aki a balliberálisok szemét nem csípi?
Mikor jön el az idő, hogy egy egyetemi intézményvezetőnek nem kell tartania attól, hogy ezek az emberek hisztit csinálnak és rá nézve következményei lesznek, ha engedélyez egy ártatlan rendezvényt.
Mikor jön el – bibói gondolat mentén – az a szabadság az egyetemeken, amikor megszűnik a félelem... és attól sem kell félni, ha egy rendezvényt valaki szervez és attól sem, hogy amiatt vitára alkalmatlan liberálisok toporzékoló hisztit csapnak...
Sajnálom, hogy ennek a trendnek még tisztességes és egészséges lelkű egyetemi vezetőknek is meg kell hajolni. Sajnálom, hogy a magyar egyetemeken az elmúlt 50 évben nem változott semmi – ez pedig meg is látszik rajtuk.
Mert hiába a felújítás, az új kampusz, a digitalizáció, az új koli, ha a levegő ugyanaz a száraz, poros-dohos, belterjes posvány. Sőt, nem csak hiába, hanem egyesen fölösleges, ha a régi komcsikat, váltják az újak csak most éppen nem tisztán vörösek hanem zöldek vagy épp »sokszínűek«.
És most is hazudnak. Sosem akartak világnézeti sokszínűséget. Sosem akartak valódi vitákat. Sosem akarták meghallgatni a másikat; sosem hittek a gondolat és vélemény szabadságában. Egy valamit akartak és akarnak most is: felületet és megmondani, hogy ott ki és miről beszélhet. Ez a hazugság és elhallgattatás »kultúrája«, a »cancel culture«.
(Tudom, tiltásgyanús poszt...)”