Sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint Afganisztán

„A világ melkita közösségének pátriárkájaként Szíria és Libanon ügyeiben vagyok leginkább érintett; mindkét társadalom szélsőséges mértékben szenvedte el a sorscsapásokat. Gondolhatunk akár a tavalyi bejrúti robbanásra is, amelyben a fél város elpusztult. Ott is rengeteg parókiánk van és a velük történtek is mind a pátriárka vállát nyomják.

Az emberek félnek. Reményvesztettek, nem látnak maguk előtt jövőt, mert a helyzet egyszerűen nem javul. Libanonban nincsenek gyógyszerek a patikákban, nincs üzemagyag a benzinkutakon. Van, hogy 20 liter üzemanyagért két órát kell sorban állni, az ára pedig egyre nő, de még a lisztbeszerzéssel is problémáink vannak, amiből kenyeret süthetnének maguknak az emberek.

Lassanként a társadalom elveszti minden reményét, egyházunknak pedig erre van a legkevésbé szüksége – egyre többen akarják elhagyni Szíriát. Sokáig vártak, hogy normalizálódjon a helyzet, mostanra kialakult egy viszonylag stabil politikai helyzet, gazdasági szempontból azonban nincs perspektíva az emberek előtt. Úgyhogy ez is az egyház feladata, hogy segítsenek mindenkinek helyben maradni.

Eme feladat mentén alakult ki az együtt működés a magyar kormánnyal, a Hungary Helps Programmal. Ők valóban megértik mire van szükségünk és úgy tudnak segíteni, ahogy arra nekünk szükségünk van: segítenek helyben megoldani a problémát, mielőtt az még tovább fokozódna.

Reményt tudunk adni az embereknek és bátorítani őket arra, hogy maradjanak. Maradjanak otthonaikban, maradjanak földjükön, hogy ne emigráljanak. Ez nagy aggodalmunk: hogy az emberek itthon maradnak-e, Szíriában, ahová az Isten helyezte őket.

Mi a magunk részéről megteszünk mindent annak érdekében, hogy segítsük őket ebben. Az egyház azonban az intézményein keresztül is működik. Vannak iskoláink és kórházaink – ezeken keresztül tudjuk a legnagyobb hatást elérni a társadalomban. 

Korábban építettünk egy iskolát a Hungary Helps segítségével. Amint a felújítás elkezdődött, az emberek beszélni kezdtek, hogy az egyház épít, hogy ez egy jó jel. Ez és az ehhez hasonló dolgok reményt adnak nekik. De minden templomunkhoz tartozik egy oktatási központ is, ahol fiatalokkal, tinédzserekkel, és egyetemistákkal is foglalkozunk, a tanáraink pedig arra próbálják őket nevelni, hogy gondoljanak a jövőre – mert sokszor az egyetlen dolog, amire gondolnak az az, hogy elhagyják a országot.

A legfontosabb, hogy lássák: az egyház aktívan működik. Ha azt látják, hogy az egyház nem csinál semmit, fél, a vezetői passzívak, az emberek rögtön sokkal sötétebb jövőt kezdenek el maguk előtt vizionálni. 

Köszönetet mondunk a kormánynak és a magyar embereknek is – elsősorban a hitükért. Magyarország és a benne élő emberek mások, mint Európa többi nemzete. Köszönjük, hogy gondolnak másokra, hogy világszerte segítenek a keresztény testvéreiknek.

Nagyon büszkék vagyunk Magyarországra. Imádkozunk értetek!”

Fotó: LEBANESE PRESIDENCY / HANDOUT / ANADOLU AGENCY / ANADOLU AGENCY VIA AFP