„Elérkezett a fordulópont, a terrorizmussal szemben zajló háború Sztálingrádja. A woke-kultúra fenegyereke, a politikailag ultrakorrekt, zaklatással is csak egyszer megvádolt, fiatalos és jóképű kanadai miniszterelnök, aki öltönyeihez előszeretettel vesz fel viccesnek szánt, színes zoknikat, mozgósító erejű szózattal állt a küzdelem élére.
Justin Trudeau félreérthetetlen mozdulatot téve mutatott rá a terror Achilles-sarkára, mely pontra mért csapással az erőszakos, gonosz és gyilkos szervezetek egyszer s mindenkorra legyőzhetők. Az ENSZ elé terjesztett kanadai javaslat – melyet egyebek közt olyan felvilágosult, terror ellen elkötelezett államok támogatnak, mint az Egyesült Arab Emírségek, Tunézia és Niger – merőben új, eddig fel sem vetődött megközelítést alkalmaz: a válsághoz nem katonai, titkosszolgálati, politikai, gazdasági vagy szociális szempontból, hanem a nemek közti egyenlőség aspektusából viszonyul. A javaslat szerint a terrorizmus problémáját a mérgező maszkulinitásnak meg a társadalmakat átszövő patriarchális struktúráknak a felismerése és felszámolása oldhatja meg. Álljon itt egy szöveghű idézet arról, hogy mi a teendő az iszlám fundamentalizmus és a szervezett terrorizmus elleni harcban.
»A nemi sztereotípiákat, a maszkulinitást, a femininitást és a nemek közti egyenlőtlenségeket az erőszakos, szélsőséges és terrorista csoportok már régóta kihasználják saját céljaik érdekében. A terrorizmus elleni kollektív válaszlépéseinket erősíti a genderalapú valóságok elismerése. Továbbra is be kell bizonyítanunk, hogy hasznos és szükséges a kérdéseket nemek szerinti és interszekcionális szemszögből vizsgálni, és ezeket az információkat felhasználni megközelíteseink irányításához.«
Hogy nem jutott ez eddig a nyugati kormányok tagjainak eszébe? Pedig pofonegyszerű! Többé nincs is más dolguk a civilizált államoknak, mint felkérni néhány feminista szociológust, hogy végre oldják meg ezt a terrorizmus-problémát. Kezdhetnék azzal, hogy megbombázzák a tálibok által megszállt Afganisztánt több százezer tonnányi szórólappal a toxikus maszkulinitásról és a menstruációs kanapé páratlan sikeréről. Esetleg az afgán nők öntudatának fokozása érdekében feltárhatnák azt a rettenetes elnyomást és jogfosztást, amit a Nyugaton élő nőknek nap mint nap el kell szenvedniük, így az afgán lányok és asszonyok bátorságot meríthetnének abból, hogy az Európa és Amerika patriarchátusaiban élő nők ennek ellenére ki mernek menni az utcára, képesek dolgozni, sőt sokan még politizálnak is. Akkor lesz csak igazán nagy bajban a talibán, ha az afganisztáni nők mind megtudják ezt! A győzelem kapujában állunk. Köszönjük, Justin Trudeau! Köszönjük, Kanada!”
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás