„1991 márciusában a szovjet kormány – attól félve, hogy napjai meg vannak számlálva – népszavazást írt ki a hatalom megtartásának és új legitimáció szerzésének reményében. A referendum célja annak eldöntése volt, hogy a Szovjetunió megmarad-e, illetve milyen formában. A szavazólapon mindössze egyetlen kérdés szerepelt:
»Fontosnak tartja a Szovjet Szocialista Köztársaságok Uniójának mint egyenlő szuverén köztársaságok megújult szövetségének megtartását, amelyben a bármilyen etnikumhoz tartozó egyének jogai és szabadsága teljes mértékben garantált?«
Kissé hosszú és bonyolult kérdés, nem igaz? Most pedig próbáljátok meg megválaszolni egy »igennel« vagy egy »nemmel«, és rögtön meglátjátok, hogy a kérdés szavait úgy válogatták meg gondosan, hogy az eredménytől függetlenül mindenképpen a szovjet kormány jöjjön ki győztesen, és megkapja azt, amit akar: mindenképp megtarthatják a Szovjetuniót, régi, vagy új formában. Olyan választási lehetőség, hogy egyszerűen csak kilépni belőle, nem volt. Bármit is válaszol a szavazó erre a nagy műgonddal megfogalmazott kérdésre, egy mérgező játék részesévé válik, amelynek az alapszabályába van kódolva a győztes. Visszatekintve láthatjuk, hogy miért választotta a teljes bojkottot egy sor tagköztársaság (Moldova, Örményország, Grúzia és a balti államok), és maradtak távol ettől a népszavazásnak álcázott bohózattól.
Orbán Viktor nem sokat tud a szexről
Azt hiszem, mostanra már egyértelművé vált számotokra, hogy miért is volt nekem egy enyhe déjà vu-m, amikor megláttam, milyen kérdéseket állított össze az Orbán-kormány a mostani népszavazásához. A jó orwelli hagyományokhoz hűen ezek a kérdések valójában nem is igazi kérdések. Ezek beleegyező nyilatkozatok, kérdéseknek álcázva. A választás illúzióját teremtik meg, és megpróbálják átkeretezni a valóságról alkotott képet. A »Támogatja-e ön, hogy kisgyerekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?« kérdés például eleve azt sugallja, hogy valaki ténylegesen azon igyekszik, hogy ilyen kezeléseket népszerűsítsen a gyermekek körében. Bármit is válaszolsz tehát, észrevétlenül elfogadod, hogy valaki valahol tényleg ilyesmivel próbálkozik.