Ez így is történt, az állambiztonsági tiszt elbeszélgetett Forgácsékkal és egy bizonyos [R.]-re kezdtek gyanakodni. Azaz leírható a neve, hiszen viszonylag ismert ember volt: Radvánszki József utcaszínházas. Amúgy ő is szélsőbaloldali, baloldali volt, írt a Népszabadságba, ahol a dél-amerikai forradalmárokat éltette.
Kádáréknak és az állambiztonságnak viszont pont elege volt már az ELTE-s szélsőséges kádercsemetéiből, akik jó dolgukban (hiszen többségükben kimazsolázott, elit környezetben éldegélő fővárosi diákok voltak, sokuk BM-es vagy ÁVH-s szülőkkel] maoista tüntetéseket szerveztek (mint Demszykék) vagy maoista röpiratokat terjesztettek (mint Demszky társa, a »Mao Lacinak« nevezett férfi). Kádárék nem akartak még egy ügyet, így inkább idejében le akarták kapcsolni Radvánszkit. Ehhez kellettek Forgácsék.
Lóczi hadnagy ki is dolgozta az állambiztonsági tervet, aminek központjában az a bűnös könyv volt, amit a tett helyszínén találtak: »A nyomozás során felmerült annak gyanúja, hogy az >RJ<-, vagy >RS<-monogrammal ellátott könyv esetleg [R.] tulajdona. Ennek tisztázása érdekében az alábbi kombinációt javaslom végrehajtani: Az akcióban két személy venne részt: FORGÁCS IMRE /Budapest, 1949, [Sz.] Mária/ […] és FAZEKAS MARIANN /Budapest, 1953. [Sz.] Irén/ […]«
»Mindketten megbizható személyek, a >Studium< – programjával, résztvevőivel összefüggő anyagok beszerzésében már segitséget nyujtottak. […]«
»A konkrét kivitelezést két variációban hajtanánk végre: