Az Eucharisztikus Kongresszus nem ér véget: folyt. köv.

„Véget ér az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten. A legtöbb esetben a meghatódottságtól könnyes szemmel éltük át, milyen jó, hogy Krisztus testének tagjai vagyunk. Az i-re Péter utóda tette fel a pontot. Üzenetével megkoronázta a NEK összes gondolatát és tanítását: az Eucharisztia az egy test tagjaiként arra hív, hogy engedjük megtöretni magunkat a többi testvérünkért, ahogyan Jézust is megtörjük az Oltáriszentségben. Akivel csak találkoztam, azt mondta, vágyta, határozta el: folyt. köv!

Vannak, akik a számokban próbálják lemérni a világméretű lelki töltekezés méretét és intenzitását. Csalóka és felesleges ez a játék, hiszen vannak az életben olyan dolgok, amelyek számokban kifejezhetetlenek. Az Oltáriszentség titka egyébként ebben is megfogható: bárhol is vagyunk Jézussal, titokzatos módon egymáshoz is csatlakozunk. A csoda azonban a magas részvételben is kitapintható volt.

Ferenc pápa a Statio Orbis homíliájában hangsúlyozta, hogy a tanítványokhoz hasonlóan el kell jutnunk Jézus csodálatától az ő követéséig. Hozzátette: az Eucharisztikus Kongresszus legyen kiindulópont, és fogadjuk be a kegyelem minket átformáló ajándékát!

Ami most elkezdődött, nem állhat meg. Jézus indít bennünket, hogy ezt folytatnunk kell. Az Eucharisztikus Kongresszusnak ugyan már bejelentették az új helyszínét. Nekünk, magyaroknak azonban a java még csak most kezdődik a kapott kincsek kamatoztatásával. Ne ássuk el azokat! Legyen még szimpózium, dübörögjenek a városban időről-időre a missziós színpadok. Minden évben vagy minimum pár évente gyűljenek össze a magyar családok és közösségek a Margitszigeten. A Forráspont pedig továbbra is tüzelje fel a fiatal generáció lelkét Jézus jelenlétében! Folyt. köv.”

Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán