Az új kormány nehéz helyzetből indul. A dolgok állása ugyanis sajátos módon az, hogy ha Angela Merkel újra indulna a kancellárságért, a felmérések szerint valószínűleg megnyerné.
„Angela Merkel kereszténydemokrata pártszövetsége fokozatosan leolvasztotta saját előnyét, a nem is olyan régen még történelmi mélypontokat megjáró szociáldemokraták pedig feljöttek az élre. Hullámvölgyben vannak a Zöldek is, pedig már zöldpárti kancellárt vizionált a nemzetközi sajtó, de a balliberális pártnak Annalena Baerbock személyében sikerült olyan jelöltet állítania, akire épeszű ember nem bízná az országot. Baerbock ráadásul egyik Karácsony Gergely-szintű kínos helyzetből esik a másikba: kozmetikázott önéletrajz, plágiumvádak, és sorolhatnánk.
Angela Merkel az elmúlt tizenhat évben a nemzetközi sajtó hőse volt, Európa, sőt a szabad világ kancellárja, válságokat állt ki és még a morális jó pontokat is bezsebelte a 2015-ös határnyitással. Karrierje alkonyán azonban nem túl kegyes vele a média, az értékelések legjobb indulattal is vegyesek. A nyugati sajtóban többnyire a stabilitást méltatják és Merkel elvitathatatlan képességét arra, hogy konszenzust alakítson ki. Éppen ennek fényében sajátos pontja kancellárságának a határnyitás, amit hat éve csak dicsérni tudott a nyugati média, ma már azonban az árnyoldalairól is beszélnek. A német kancellár pályájának értékelésére és bemutatására nem elég egy vezércikk, nem véletlenül született terjedelmes elemzések és könyvek sora. Koncentráljunk hát a jelenre! Sok értékelés szerint a „merkelingnek” is nevezett halogatós döntéshozatal figyelmen kívül hagyott és félretett problémák sorát hagyja maga után, amivel egy következő kormánynak kell foglalkoznia.
Az új kormány nehéz helyzetből indul. A dolgok állása ugyanis sajátos módon az, hogy ha Angela Merkel újra indulna a kancellárságért, a felmérések szerint valószínűleg megnyerné. Armin Laschet azonban korántsem biztos, hogy győzelemre tudja vinni a CDU-t. A szociáldemokrata Olaf Scholz alkancellár már arra utazik, hogy ő állítsa be magát Merkel örökösének, még a kancellár jellegzetes kéztartását is tudja produkálni a kameráknak. Baerbock igazából nincs versenyben a kancellári székért, őt azért mutogatják folyton, mert a média viszont szereti. Vagyis őt személy szerint annyira talán nem, hiszen nincs az a cinkosság, ami a hibáit elrejtené, de a Zöldek támogatottsága a sajtóban magasabb, mint az egész társadalomban.
Összességében egyik jelöltre tekintve sem vakít el minket kiválóságuk fénye. Ez a középszer. A koalícióban pedig legalább három pártra lesz szükség, és napjainkra a szalonképesnek tartott német pártok olyannyira beoldalaztak a centrumba, hogy szinte bármilyen formáció elképzelhető.”
Nyitókép: MTI/EPA/Action Press/Pool/Christian Marquardt
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Magabiztos győzelem helyett a CDU lényegben saját hibái miatt veszítette el a választásokat úgy, hogy néhány hónappal ezelőtt kétszámjegyű előnnyel vezetett a felmérésekben. Dobrowiecki Péter írása.
A CDU nem tudta visszaszerezni az első helyet, az SPD alig jutott át az öt százalékos küszöbön.
A német kormány és a baloldal is napirenden tartaná a betiltás kérdését.
Friedrich Merz német kancellár egy év alatt sem hozta el a rendet, amellyel kampányolt: a migráció, a közbiztonság és a gazdaság ügyében hiába van diagnózis, megoldás nincs.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
A német fővárosban még sosem szavaztak volna ennyien Alice Weidelékre.
„Charlie Kirköt megölték, Donald Trumpot meglőtték, Robert Fico megsebesült.”
Így lehet egy nemzeti identitás szempontjából kiemelt jelentőségű helyszínt olyan módon fejleszteni, hogy közben annak múltja ne sérüljön – hanem megerősödjön. Finta Sándor írása.
