A fehérterroristák előszeretettel verték agyba-főbe az alsóbb társadalmi rétegek tagjait.
„Prónay Pál, Héjjas Iván és a többi, a központi hatalom által megtűrt és használt pribék politikailag motivált gyilkosságok százait hajtották végre a Tanácsköztársaság bukása után, több mint két évig terrorizálva az országot az uralkodó osztály és az elit érdekében.
Céljuk az volt, hogy a népnek még véletlenül se jusson eszébe megkérdőjelezni a fennálló hatalmat, eszközül pedig a nyílt és nyers erőszakot választották. A mostani hatalom és szellemi holdudvara azonban mégis hősöknek tekinti őket – kifejezve ezzel, hogy az igazságos társadalmat hirdető eszmék elleni küzdelemben még a nép ellen elkövetett válogatott kínzásokat, és a szabadcsapatok formájában testet öltő, de a hatalom által támogatott terrort is elfogadhatónak tartja.
Emlékezetes, hogy a nyugati országrészben nemcsak 1921-ben, de két évvel korábban is aktív volt az alakulat: a Tanácsköztársaság bukása után Széchenyi Andor Pál földbirtokos hívta be a különítményeseket, hogy »rendet tegyenek« a nép között. A Wikipédia szócikkében is részletesen lehet olvasni a kegyetlenkedésről, amit Marcaliban követtek el.