Európa közepén vetettünk horgonyt, amiből lehetőség és felelősség is következik.
„Így írt Ady Endre az 1905-ös Ismeretlen Korvin-kódex margójára című keserű írásában: »Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Kelettől Nyugatig, de szívesebben vissza.« Ez a kép azóta jelen van a magyar közgondolkodásban, hol vádként, hol vágyként. Mindig voltak »nyugatosok« – most a Gyurcsány vezetésével egyesült ellenzék hirdeti, hogy csak ők tartanak Nyugat felé, azaz Európába, a nemzet keresztény-polgári része pedig Kelet, azaz visszafelé, a múltba rángatja az országot. Ez a kép alapvetően hamis!
A horgony a hajó rögzítésére való a kikötőben és a nyílt tengeren egyaránt, a stabilitás és a biztonság jelképe, ahol a hajó a nemzet, a horgony a minket irányító eszmék, közösségek, kultúra összessége. Horgonyvoltunkban rendkívüli jelentősége van a történelmünknek, felemelő és olykor a megsemmisülés határáig eljutó történéseivel. Itt élünk több, mint 1100 éve a Kárpát-medencében, annak a szomszéd népekkel együtt értett határai között. Létünket kezdettől fogva Európában, de önálló hatalomként határoztuk meg.
Ettől még törökök, osztrákok, majd szovjetek által leigázottként sem tágítottunk. A vasfüggönyön túlra rekesztve is tudtuk, hogy a helyünk kultúrában, hitben odaát van. Erről tanúskodik a rendszerváltozás és különösen a 2010 után eltelt időszak emelkedő pályája, amelyben az atlanti és európai integráció s a szuverenitás egyaránt kiemelt fontosságú. E világosan definiált és követett kettősség alapján a nemzetről nem mondható , hogy Kelet és Nyugat között ideoda csapódó »kompország« vagyunk.
Európa közepén vetettünk horgonyt, amiből lehetőség és felelősség is következik. Észak–déli, kelet–nyugati utak, kapcsolatok hálózatának középpontjában vagyunk. Történelmi szükségszerűség a visegrádi összefogás, a Balti-, az Adria- és a Fekete-tenger közötti tizenkét ország kapcsolatait szorosabbra fonó Három Tenger Kezdeményezés. A közép-európai regionális szerveződésekben Magyarország szerepe megkerülhetetlen. Lehorgonyozva Közép-Európában a keleti nyitás politikája józan szükségszerűség és eredményes is.
Fotó: MTI Fotó: Komka Péter
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Hallatlan: az amerikai elnök saját közeli emberit merészelte kinevezni a megüresedő nagyköveti pozíciókba.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Amikor a hírek fegyverré válnak, az objektivitás pedig csak a manipuláció színtere, ideje a felszín alá nézni.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
A paksi bővítés lehet az apropó.
A frissen kinevezett Jeff Landry szerint Grönlandnak is nagyszerű lenne, ha az Egyesült Államokhoz tartozna.
