Vinícius megfejtette: szerinte a rasszizmus ellen vívott harca miatt nem nyerte meg az Aranylabdát
A labdarúgó elmondta, soha nem fogja feladni a rasszizmus elleni küzdelmet.
A „fehérség” nevében és által bűnöket követtek és követnek el.
„Ebben az értelemben tehát a »fehér bűnösség« (white guilt) nem a fehér bőrszínű emberek kollektív, velük született bűnössége, hanem olyan bűnök összessége, amelyeket a »fehérség« (a »fehér civilizáció«, időnként egyszerűen csak »civilizáció«) nevében és által követtek, illetve követnek el. Ez morális szempontból nézve természetesen maga után vonja, hogy különösen a globálissá vált kapitalizmus centrumországaiban élő fehér bőrszínű emberek, amennyiben nem óhajtanak az elnyomás, kizsákmányolás és egyéb bűnök örökösei és bűnrészesei lenni, kénytelenek szembenézni a ténnyel, hogyan használták és használják legalább négyszáz éve egy önkényesen kijelölt biológiai tulajdonságukat ezen atrocitások végrehajtására és igazolására. (...)
Természetesen egyes emberek és embercsoportok között vannak objektíve leírható, biológiai különbségek, ám a »faj« társadalmilag használt fogalma alapvetően független ezektől, legfeljebb ürügyként használ bizonyos, önkényesen kiválasztott biológiai tulajdonságokat (mint például az ember bőrének pigmentáltsága) – legalábbis a kritikai elméletek ezt állítják. Feltűnő, hogy ez a megközelítés bizonyos értelemben nagyon hasonló ahhoz, amit a magyar kormánypárti médiában szintén a »Nyugat« intellektuális és erkölcsi hanyatlásának tüneteként prezentált gender studies (társadalmi nemek tanulmányozása) alkalmaz a »nem« kérdése kapcsán. A különbség csupán annyi, hogy a gender studies önálló terminust vezetett be a »társadalmi nemre«, vagyis szóhasználatában is elkülönítette az egyes személyek kromoszómákon alapuló »biológiai nemét« azoktól a társadalmilag, kulturálisan megfogalmazott szerepelvárásoktól, előítéletektől stb., amelyekkel egy adott személy a mások által érzékelt nemi jellegeinek megfelelően szembesül.
A critical race theory ezzel szemben a terület nevét adó kulcsfogalomként vette át a korábbi áltudományos diskurzusok (mindenekelőtt az eugenika) által alkalmazott »faj« (race) terminust, hangsúlyozva, hogy az emberek a köztük lévő biológiai-genetikai különbségek alapján nem sorolhatók élesen elkülöníthető kategóriákba, vagyis a »faj« fogalma (különböző emberi »rasszok« definiálása) sohasem tudományos, hanem mindig is politikai-hatalmi célokat szolgált. A critical race theory tehát azzal foglalkozik, hogyan és miért alkotnak meg egyes emberi társadalmak »faji« kategóriákat különböző egyének és társadalmi csoportok megkülönböztetésére, illetve hogy ez a megkülönböztetés hogyan segít fenntartani vagy épp megváltoztatni egy adott társadalom hierarchikus rétegzettségét vagyon, jogi státusz, politikai hatalom stb. tekintetében.”