Sokszor kifejtettem, mi a problémám a Pride-dal

„Sokszor fejtettem ki, mi a problémám a Pride-dal, ezúttal maradok a vázlatpontoknál:
nem polgári, nem alulról szerveződő

• azok a cégek szponzorálják, akik a jelenkor emberiségellenes bűncselekményeit követik el
• leuralja a kommunikációs teret, átteszi a hangsúlyt a mindenkit érintő munka-tőke viszonyról a szinte senkit nem érintő szexuális kisebbség-többségi társadalom viszonyra
• támogatja a pedofíliát, elhallgattatja és mindenfóbnak bélyegzi azokat a szexuális kisebbségeket egyébként támogató hangokat is, amik erre a veszélyre hívják fel a figyelmet (vö. Kiss Noémi)
• kettős mércét alkalmaz: ugyanezért a katolikus egyházban azt is bűnösnek bélyegzi, aki csak hallgatólagosan tűri
• a preferált szexuális sémáit már kora gyermekkorban szeretné a szocializáció részévé tenni - a kritikus tanulmányokat bele sem építi az erről folyó diskurzusba
• családképe káros a gyermekekre, a legújabb kutatások szerint a gyermekek mentális jólléte még az egyszülős modellekben is jobb
• kutatásait minden létező eszközzel (szelektív mintavétel, hipotetikus csúsztatás, meg nem ismételhető eredmények) a várt eredményekhez hamisítja
• toleranciának hívja a feltétel nélküli elfogadást, összemosva a kettőt (latin: tolerantia - elviselés, eltűrés)
• semennyire sem toleráns, retorikájában aki nem feltétlenül elfogadó, csak toleráns,  olyan szörnyű népirtókkal sorolja egy kategóriába, mint akik a rendezvényeit szponzorálják (vagy a Fidesszel, de az nála ugyanaz)
• mindig áldozatnak és elnyomottnak látja magát, akkor is, ha egyébként a társadalmi ranglétra felső fokain helyezkedik el - ez a narcisztikus hozzáállás nem csak a szolidaritást tagadja meg a hátrányosabb helyzetűektől, de a mentális egészség ellensége is
• ismertebb arcai (pl. Steiner Kristóf) tagadják, hogy a homoszexualitás sokkal inkább valószínűsítik a nemi betegségeket (a korrektség kedvéért: Osváth Zsolt viszont idehaza talán egyedül szembemegy ezekkel a tabukkal, és felnőtt polgárhoz méltó, felelősségteljes magatartásra hívja fel a figyelmet)
• eszményi emberképe ellentétes az ember örökölt és tanult természetével: az érzelmeket és indulatokat nem nyelvi trükkökkel kell elfojtani, hanem beszélni róluk; a nemiségünket és a nemi szerepeket nem kivonni kell az önismereti sémákból, hanem kompatibilissé tenni az együttélésre
• ellenségképet kreál a heteronormatív többségből, fóbiával (iszony: patológiás rettegés és/vagy undor) diagnosztizálja minden mozdulatát, és minden eszközzel igyekszik emiatt kényszeres, önbüntető sémákat rögzíteni

Amúgy nekem a szexuális kisebbségekkel semmi bajom, bizonyára nekem is vannak olyan hajlamaim, amik valamilyen tekintetben kisebbségekhez sorolnak. Csak szerintem fontos (és jelenkorunk egyik leginkább inflált értéke) az intimitás, ezért a négy fal között csinálom, ahol más nem látja (csak dr. Miniszterelnök úr). Dicsértessék!”

Fotó: Trenka Attila