„Régi Rádiós az, aki kistekercs szalagragasztót használt, és nem az előre levágott BASF-et; aki tudta, hogy van olyan mondat, amire még szüksége lehet, ezért fölragasztotta a mondatot tartalmazó másfél méteres szalagot a falra a többi mellé, és tévedhetetlenül odanyúlt, amikor szüksége lett rá. Aki már az interjú felvétele közben hallotta, mennyi lesz a hasznos, és aki a gyerekének is képes volt azt mondani, hogy a negyedórás hisztidből tartsunk meg másfél percet, a többit meg tekerjük a dobozba. Aki az életének minden eseményén azon dühöngött, hogy nem vitt magával magnót, vagy ha vitt, nem indult el, vagy ha elindult, nem vett föl semmit.
Aki reggelenként köszönt Tesla szobrának, a lift felé menet minden nap játszott egy futamot a 6-os stúdió elé kitolt vibrafonon, akinek volt randija vágószobában, szaunázott a Pollackon, zuhanyozott a harmadikon és képzeletben össze tudta rakni a Stúdió 11, a Délelőtt és a MásSáv szerkesztőségi szobáiból azt az egykori polgári lakást, ami a Szentkirályi utcai épületben eredetileg lehetett.
Régi Rádiós az, aki hümmögve olvassa az örömhírt: Új campust építünk a Pázmány Péter Katolikus Egyetemnek a Magyar Rádió volt tömbjében.
Elviszik ezt is.”