„Orbán Viktornak nem az újságosnál kellene keresnie a szabad sajtó maradékát, hanem utasítania kéne az államapparátust, hogy tájékoztatási kötelezettségének tegyen eleget. Törölje el a járvány miatt meghosszabbított válaszadási határidőt, engedélyezze végre, hogy Magyarországon virológusok és iskolaigazgatók, főorvosok és intézményvezetők lelkiismeretük szerint beszélhessenek a sajtóval.
Engedje meg a Fidesz politikusainak, hogy mondataikat ne kelljen ellenőrzésre benyújtaniuk Rogán Antal csapatának. Kérje meg Kövér Lászlót, hogy a demokráciát megcsúfoló sajtóketreceket szüntesse meg az Országgyűlésben, és a Kormányinfóra engedjék be a Magyar Hang, a Direkt36 és minden más szerkesztőség munkatársát, ha ezt kérik.
Ha én dolgoznék az egyik szerkesztőségben, amelynek termékét nem vette meg Orbán Viktor, hangosan tiltakoznék. Már ha a lapot még sajtóterméknek és szabadnak gondolnám. A hallgatásuk annak a beismerése, hogy ők a magyar sajtószabadságba már nem férnek bele. Már más szakmát képviselnek, más ügyet szolgálnak. Az ő felfogásuk megegyezik Orbán Viktoréval: az a feladatuk, hogy a kormányfőt dicsérjék, minden kritikától megkíméljék, és harci kutyaként támadják azokat, akik a hatalommegtartást veszélyeztetik. Úgy tesznek, mintha a sajtószabadsághoz elég lenne, hogy Orbán méltóztatik meghagyni néhány sajtóterméket, amelyben politikáját meg lehet kérdőjelezni.”