„Mi történik a magyar építőiparban és milyen háttérben meghúzódó okoknak köszönhető, hogy hirtelen a kormány is lépni akar a szektorben felhalmozódott problémák kapcsán?
Az építőanyagok árának emelkedését elsősorban a járvány, majd az utána következő hirtelen újraindulás mozgatja. A cement, fa, vas és más nyersanyagok azonban várhatóan akkor sem lesznek lényegesen olcsóbbak, amikor a világ visszazökken a helyére, mert a klímavédelem érdekében a bányászat és az ipar okozta környezeti költségek egyre jobban beépülnek az árakba. A nyersanyagokra fordított pénz aránya az építőiparon belül azonban akár csökkenhet is, hiszen az épületek és az építkezések egyre technológiaintenzívebbek lesznek, a munkaerő költsége és az ingatlanok ára is folyamatosan nő.
A járvány, a klímavédelem és a technológiai változások következtében az építőanyag-ipar és az építőipar szabályozási környezete és belső viszonyai alaposan átalakulhatnak. A magyar gazdaság ebből akkor kerülhet ki nyertesen, ha vállalkozásaink sikeresen igazodnak ehhez az átalakuláshoz, képesek beleszólni az európai gazdaság ágazati viszonyainak és szabályainak alakításába.
Csak egy szokásos piaci felfordulás?
Az építőanyagok ára az egész világon elszállt. Hirtelen emelkedő, soha sem látott árakról írnak a portálok mindenütt (Itt egy angol, egy amerikai, egy osztrák, egy német példa.) Az okok egy része globális: a járvány alatt leálló gyártás, a vírusból való szabadulás után hirtelen megélénkülő kereslet, a világszintű kereskedelem fennakadásai. A másik mozgatók pedig olyan helyi sajátosságok, amelyek hatása világszerte érezhető: a fát megtámadó károkozók Európában, túl hideg tél Texasban, növekvő nyersanyag-felhasználás Kínában. A következmények pedig eléggé kézzel foghatóak: nehéz helyzetbe kerülő kisvállalkozások, a nyaralás költségeit is benyelő lakásfelújítások, dráguló lakások.”